péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

víz mellett is gyakori, más, sárga virágú növényekkel együtt, néhányfaluban ennek is békavirág a neve (sárga színe miatt, és mivel tavaszszalvirágzik), máshol pipefű, pipevirág neve is van. Mivel az eltörttőkocsányból nedv szivárog, tejesburján, tejesfű, nyúlsaláta neve is kialakult.A gyerekek láncot készítenek belőle, erre utal a gyermekláncfű,láncfű, láncoslapu, láncvirág név. Több más, szintén sárga színű virághozhasonlóan, a pitypangot sem szedik, mivel a hiedelem szerint vészt hoza tyúkokra, a kotlóra, innen a kotlóvirág, tyúksegge, tyúkvirág név. Pontosannem tisztázható asszociációkat tükröz a hóttok virága név. Végülnévtévesztéssel (species pro specie metaforaként) az egyébként a katángneveként szereplő cikória, illetőleg ennek népetimológiás cikornya változatais előfordul éppen Kolozsvár környékén, sőt kölcsönszóként ennekromán megfelelője, a csikara is.Archaikus, félig elvadult dísznövény a kandilla gólyaorr (Geraniummacrorrhizum). Vidékünkön a hivatalos nevét ennek sem ismerik, dehasználnak helyette tizennégy egyéb nevet. Ebben a változatosságbankét típus dominál: az egyiknek a muszkáté (muszkátli) az alaptagja, ésez azt jelenti, hogy a népi ismeret ezt a növényt ― helyesen ― aPelargoniumokkal egy csoportba sorolja, sőt valószínű, hogy név szerintis ez az eredeti muszkáté. A másik típusban a bonyó-, bonya- az előtag.Ez már önmagában is utal a növény archaikus, régi voltára, arra, hogyinkább régi típusú kertekben termesztik, illetve engedik elvadulni, éshogy elsősorban öregasszonyok foglalkoznak vele, ők kedvelik, mintegyéb szagos levelű növényeket is. Mindebben van némi gúny, irónia,lenézés is a régivel, az ósdival szemben. Valószínűleg a hajdani eredetemlékét őrzi a bécsilapu név. A nevek egy további csoportja a növényjellegzetes illatát emeli ki: jóbűzű (-lapu, -levél), szagos (muszkáté). Kétnév vad- előtaggal jelöli, ezzel mintegy elhatárolva egyéb muszkátéktól,a jobban óvott, díszesebb Pelargonium-fajoktól, és utalva termesztésénekvalóban „vad“ körülményeire. A nyárszói név szerint románmuszkáté,ez tehát az etnikai preferenciát tartja lényegesnek.A közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) egyik legismertebbgyógynövényünk. Talán emiatt tévesztették (vagy csak alkalmilag tévesztik)össze az igazi cintóriákkal, a gyógynövényként szintén jól ismertezerjófüvekkel, azaz a Centaurium-fajokkal. A kalotaszegi nevektöbbsége Jézus-, Ábel- és vér- előtagú. Ezek mind arra a tapasztalatitényre vezethetők vissza, hogy a friss virágok tenyérben összemorzsolvavörösbarnára színeződő levet eresztenek. Ehhez kapcsolódik aztán a hiedelemmonda:a keresztfa alatt erre a növényre csepegett a Krisztus vére,de ez a vérszínű lé Ábel vérével is asszociálható. A sárga jelző a növényjellegzetes sárga virágaira utal. Nevezik még csengőkóré-nak, illetőlegromán eredetű szóval: szunétará-nak. Ehhez azt kell tudni, hogy a növénytermése egy háromüregű tokocska, amelyben a parányi magvakvagy az egymáshoz ütődő toktermések kaszáláskor „csengenek“.SZEMANTIKAI MEGTERHELTSÉGAhogy a hagyományos népi tudás, tapasztalat volt sok tekintetbena forrása a tudományos ismereteknek, úgy a népi terminológia is átmenetetképez a tudományos terminológia felé mind történetiségében, mind185