11.07.2015 Views

péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Csinos árvalányhajas társulás (Stipetum pulcherrimae) töredékes állományokTordaszentlászló és Sztolna között a Lengyel-patak völgyében(Pázmány 1964).A bárányürmös-mezei ürmös társulásban (Artemisietum ponticae-serriceae)a mezei üröm dominánssá, a társulások meghatározó elemévé válik(pl. Törökvágás, Jegenye és Egeres között, az almási Vár-hegyenstb.). A mezei üröm Zsobok és Farnas között a Padon a bárányüröm egysajátos populációjával alkot további kutatást érdemlő társulást.Mész- és gipszsziklák, törmeléklejtők gyepes növényzeteA csinos árvalányhajas-deres csenkeszes gyepek nagy társuláscsoportja(Stipio pulcherrimae-Festucetalia pallentis), amelyet a Szigethegységbenlévő állományok alapján 1968-ban körvonalazott I. Pop, felbukkanKalotaszegen is. A durvamész sziklákon és a gipszes üledékekváztalajain gyakori. A sziklák alatt húzódó törmeléklejtőkön vagy aNummulites perforatus rétegek alatt kialakuló jellegzetes „Szentlászlópénzes“erodált oldalakon fejlődött társulások számára Pop idézett összefoglalásaa galajos-falgyomos nagy társuláscsoportot [Galio-Parieta(rieta)lia],illetőleg a hegyi gamandoros társulások csoportját (Teucrion montani)fogadta el (Raţiu et al. 1966, Pop 1968).Erdélyi gyöngyperjés-hegyi komócsinos társulás (Melico-Phleetummontani) Nagykapus és Gyerővásárhely között, a Köves-hegy déli oldalán,valamint a Gyerőffy-szöktető alatt, többnyire fragmentárisan, szegélytársulásokkalkeveredve, a kökényesek társuláscsoportjába (Prunion)tartozó cserjések között húzódik meg.A homoki fátyolvirágos-tollas szálkaperjés társulás (Gypsophilo-Brachypodietum) részletes geobotanikai leírását és termőhelyi jellemzésétkülön tanulmányokban közöltük (Szabó 1983, Miclăuş―Szabó 1983).A társulásra a melegkedvelő, erősen szárazságtűrő déli elemek a jellemzőek,mint pl. a homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata ssp. arenaria),a homoki hagyma (Allium flavescens var. ammophilum), a rutén szamárkenyér(Echinops ritro ssp. ruthenicus), valamint ennek a különösenszárazságtűrő keskenylevelű változata (var. tenuifolius), a szőrös tarackbúza(Agropyron truncatum var. trichophorum), a nyurgaszál (Erucastrumnasturtiifolium) és mások. Olyan fajok, amelyek legmelegebb tengerpartiés alföldi területeinkre jellemzőek, és mindenképpen szokatlana felbukkanásuk ezen a viszonylag hűvös, csapadékos vidéken (21. ábra)A magyarázat a gipszes rendzinák sajátos tulajdonságában és rétegtaniokokban van: a gipsz nagy erővel köti meg a talajban lévő vízmolekulákat,így ezek gyorsan hozzáférhetetlenekké válnak a növény számára,a fiziológiai szárazság már akkor bekövetkezik, amikor egyébként a talajvíztartalma még viszonylag magas. Ehhez járul, hogy a gipsz-üledékekbena rétegfejek a meredek déli oldalakon bukkannak felszínre.A társulást a tavaszi, koranyári időszakban ― csapadékosabb évbenegész nyáron ― juhok, kecskék legeltetésére használják. Gazdaságilagkis értékű, elszórtan borít csak nagyobb területeket (Gyerővásárhelyena Vérvölgyben, Jegenye és Egeres között, Sztána és Farnas között). Szép81

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!