péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

pős csajánt (Ny, Zs), csípős csojánt (Nd, Va),csípős csojány (It), csípős csohány (Tl) | nagycsohány (V) | széleslevelü csoján (T) || Ro. urzîcă| urzîcă vîe (Be). Nr. Felhasználják étkezésre(Mf). – Leforrázva adják a disznónak.– Hordómosásra használják (Kk, T). – A reumástestrészt veregetik, „csajántozzák” vele.Reumára fürdőt is készítenek belőle. – A levelet(Urticae folium), a kórét (a levél nélküliszárat) és a gyökeret (Urticae radix) főzikmeg izzasztó teának. – A gyökérből főzött teáthasználják étvágytalanság ellen, a herbábólfőzött teát magas vérnyomás esetén. – Fedeztetésután csalánnal megcsapkodták a tehénhátsó részét. Vö. Kovács 1976; Kócziánet al. 1977.U. urens L. ! apró csalán; urzica mică.Kozm, Th. Árokparton, árnyékos házfalakmentén gyakori. Nt. apró csajánt (B, Mb, Zs),apró csohány (Mf, TI) | apròlevelü csoján (T),aprólevelü csajánt (Ny). | árvacsajánt (Kf),árvacsojány (It, Mó), árvacsohány (V) | csojánt(Gyv), csojány (Kk), csohány (Mé) | csipőscsajánt (Bh, Gym, Sz), csípős csojdnt (Nd, Nk,Va), csípős csoján (J), csípős csojány (Kk), csípőscsohán (Ml) || Ro. urzîcă cîn'ească (B) | urzîcămănînţeá (A, Bl) | urzícă mărúntă (Fi, Gyv) |urzică víie (C) | urzícă mică (Nş) | urzicéle(Gym) | urzîcúţă (Be, Bi, Dr, Kk). Nr. ,,Úgycsíp, mind a rosszak” – mondják Sz-n.URTICULARIA F. (Fentibulariaceae)U. vulgaris F.; közönséges rence, otrăţel deapă. Cp, HH. Csendes állóvizekben Gyalu ésSzászfenes között, a Szamos morotváiban;E, Kszt, Gyv (Les-tető, Nyárády et al. 1966).Mv és Kszt–Zt határában helynévadó elem.Vö. Péntek–Szabó 1980. 135.VVACCARIA (DC). Medik. (Caryophyliaceae)V. pyramidata Medik. ! = V. hispanica (Mill).Rauschert; terebélyes tinóöröm; floarea călugărului.Eua, Th. Szórványosan előfordulószántóföldi gyomnövény. Nt. Ro. potrọacă(?) (P).VACCENIUM L. (Ericaceae)V. myrtillus L. ! fekete áfonya; afin. Cp,Ch. Hegyvidéki irtásgyepekben, tőzegesekben:Ct, Cţ, D, Gym, Pányiki-szoros. Társulásképző.A falvak többségében hírből vagy a piacrólismerik, esetleg a havason szedték. Nt. áfonya(B, Bh, It, J, Jt, Kf, Kp, Kszt–Zt, Mb, Mf,Mó, Ny, Sz, Zs), áfinya (Gy, Gyv, Kk, Mk),áfinnya (Kk) | áfinyála (Gym) [feketemeggy(Mv) || Ro. afină, afíńe (C, Ct, D, Dr, Nş) |afińéle (A, B, Be, Bi, Bl, Gym, P, St) | afíńed'e pădúre (Sz). Az áfonya névváltozat általábanpasszív ismeretet tükröz. Nr. Gyomorbántalmakellen nyersen is fogyasztják. – A leveléből(Myrtilli flos) főzött tea vizelettisztító(élvezeti teának is főzik); izzasztó teaként isfogyasztják. – A gyümölcsöt pálinkába teszik.Az áfonyás pálinkát hasmenésre is használják;fekélyre is ajánlják. Vö, Kóczián et al. 1977. –V. oxycoccus L. = Oxycoccus quadripetalusGilib = O. palustris Pers.; közönséges tőzegáfonya;răchiţele. Cp, Ch. Tőzegmohalápokban,ritka: Cţ és Bl között, Dîmbul Negru (Fl. VII,133; E. Pop 1960. 3S2); Cţ, Molhoş lápja.V. vitis-idaea L. ! vörös áfonya; merişor demunte, coacăz de munte. Cp, Ch. A területennem találtuk, a falvak egy részében hírbőlismerik, esetleg a havason szedték. Nt. merisāra(iGy), mërisara, melisāra (Gym) | pirosmeggy(Mv) || Ro. merişoáre (A, Be, Bi, Bl, D, Dr.Gym, P) | merişór sălbát'ic (K).VALERIANA L. (Valerianaceae)V. officinalis L. ! mezei macskagyökér; odolean,valeriana. Eua, H. Árnyékos, nedvespatakmenti vagy mocsaras magaskórós társulásokbangyakori; a területen elsősorban avar. latifolia Vahl. = var. major Koch (Gy,Kb – Fl. VIII, 628). Nt. macskagyökér (V) ||Ro. ? borz (P) | hodoleán (Cţ). A gyökere miatttartják a kertben. (Cţ).V. simplicifolia (Rchb.) Kabath.; tőzegimacskagyökér. Kz–Eu, H. Tőzeglápokban,a területen ritka: Cţ–Molhoş, Cţ és Bl között(Dîmbul Negru), Fi(Rîtul Popii), Bl (Fl. VIII,636; Fupşa 1971).VALERIANELLA Mill. (Valerianaceae)(* + ) V. locusta (L.) Laterrade nou Betcke =V. olitoria (L.) Pollich; salátagalambbegy;salata mielului. Eua, Th. Egykor kerti zöldségnövény(is), ma művelt területeken gyom.Nem gyakori: Dr, Gy (vö. még Nyárády 1941.505).V. rimosa Bastard in Desv. = V. auriculaDC. = V. locusta var. dentata L. = V. dentataWitas; füles galambbegy. Kz–Eu–Med, Th.Művelt területen, parlagokon, szőlőkben: Kb –Hója (Nyárády 1941. 505).VERATRUM L. (Filiaceae)V. album L. ! fehér zászpa; strigoaie. Eua,G. Irtásréteken, tisztásokon gyakori (var. album);var. lobelianum (Bernh.) Koch: D (Fl.XI, 133); Gyv–Dl. Fesului (Nyárády A.mts. 1966), Gym (Chircă–Coldea 1967). Nt.300