APERA Adans. (Poaceae)A. spica-venti (L.) PB.; nagy széltippan;iarba vîntului. Eua, Th. Terjedőben lévő gyomfű(Gy, Kk, Mb; helyenként tömeges, másuttritka v. hiányzik). Nt. muhar (Szu).APHANES L. (Rosaceae)A. arvensis L. – Alchemilla arvensis (L.)Scop. – mezei palástfű; creţişoare. Eua(Kozm), Th. Apró szántóföldi gyom, a területenritka. Bi.APOROCACTUS Lem. (Cactaceae)*A. flagelliformis Lem. (= Cactus flagelliformisL.) ! kígyókaktusz, şarpe (DEB). Adv,H. Mexikói eredetű, cserepes dísznövény; nemritka. Nt. kaptusz (E, K, Kp, Szu) | kígyókaktusz(T) | macskafàrka (Mó).APIUM L. (Apiaceae)*A. graveolens L. !; kerti zeller; ţelină.Med, TH. Gyakori gvökérzöldség (var. rapaceum(Mill.) DC). Nt. celler (B, P, Kk, Kp,Mé, Mf, Ml, Mó, Np, Sz, Szu, V, Va, Zs),cellr (Bt), cllr (J, T), cëllër (Fsz) || Ro.ţéler.APOSOERIS Neck. (Asteraceae)A. foetida (L.) Less. ! erdei csigakél; crestată.Ec–Balk, H. Közönséges, helyenkénttömeges erdei növény. Nt. tejesburjány (Nk).APTENIA N. E. Br. (Aizoaceae)*A. cordifolia (L.) Schwantes = Mesemryanthemumcordifolium L.f. = M. crystallinumauct.; kristályvirág, gheaţă. D–Afr., H. Cserepesdiszvirág, ritka – Ny.AQUILEGIA L. (Ranunculaceae)*A. chrysantha A. Gray! aranysárga harangláb.Észak-Amerika Sziklás hegységéből származó,ritka, de terjedőben lévő évelő kertidísznövény. Nt. harangvirág (Jt, Mk) | sárgaharangvirág(Kk) || Ro. háronvirag (E).A. vulgaris L. ! közönséges harangláb; căldăruşă.– *ssp. (convar.) hortorum Szabó A.in herb. Eu, H. Kiskerti díszvirág (Gym), f.coerulea: Kszt–Zt, T; lusus rosea Borb., l.pseudoatrata Edrn. és f. plena Rchb. Somtelekhatárában elvadultan is. Nt. harangvirág ||Ro. cincişcót'e (Cţ) | clopoţăi (Gym, Mi, N) |hórо̨ngvirág (Gyv)ARABIS L. (Brassicaceae)*A. alpina L. ! havasi ikravirág; gîscariţă.Eu, Th–H. Termesztett kerti formája (f.pleno hort.) temetőkben, kiskertekben szórványosanfordul elő (Bh).A. glabra (L.) Bernh. (= Turritis glabra, L.);magas toronyszál; turicel. Cp, Th. Erdőszélen,sziklás helyeken szórványosan (E, Kk, Pányikiszoros).A. hirsuta (L.) Scop.; borzas ikravirág;gîscăriţă. Cp, Th. Száraz gyepekben, köveshelyeken szórványosan (Sz; Hója;Kf – Csűrös)ARACHYS L. (Fabaceae)● A. hypogaea L.! földi (búr) mogyoró,amerikai mogyoró; arahide. Boltban vásároltcsemege, népi neve bizonytalan.ARCTIUM L. (= Lappa) (Asteraceae). Nt.keserűlapu (B, Bh, Gym, Mó, Nk, Ny, Szu,V, Va, Zs) || Ro. brústur (Bl, C, Ct, D, Dr,Fi, Kk, Mi, N). Termése: scai (A, Be, Bl, Dr,Gym, N) | corniţăi (B) | porci (A) | porc spinós(Sz). Nr. A magját megfőzik gyomorbetegségellen szarvasmarhának (D).A. lappa L. (= A. vulgare)! közönséges bojtorján;brustulan. Eua.TH. Közönséges gyommagaskórós útmenti társulásokban, szemeteshelyeken. Nt. bogáncs | bogáncslapu (Nd) | keserülapu(Tl, Szászlóna: Györffy 1935) || Ro.bumb (A, C). Termése: scai (Fi).A. minus (Hill.) Bernh.; kis bojtorján; brustur.Eua, TH. Bokros helyeken nem ritka.A. tomentosum Mill. ! pókhálós bojtorján;brustur. Eua TH. Nt. bogáncs (Mb, Nk, V) |kicsi bogáncs (B) || Ro. brústur máre (Dr) |bumbd'i (St). – A fajok közötti átmeneteksem ritkák: A. ambiguum = lappa x tomentosum;A. nothum (Rhum.) Weiss = lappa xminus; A. mixtum (Simk.) Nym. = minus xtomentosum.ARENARIA L. (Caryophyllaceae)A. serpyllifolia L. s. str.; kakukk homokhúr;studeniţâ. Eua, Th. Közönséges, aprótermetű, nem feltűnő gyomnövény. Nt. öntistülvalò bùrjány (V).ARISTO OCHIA L. (Aristolochiaceae)A. clematitis L. ! közönséges farkasalma;mărul lupului. Med, H. A Kalota patak (C,Kszt–Zt) és az Almás völgyében (Mb, Va)patak mentén, élősövényekben, másutt nemtaláltuk. Nt. farkasalma (Mv, Sz, Szu) | fàrkasàlmafa(B, Bh, Kd, Ny, Va, Zs) || Ro.măru lúpului (A, B, Dr, Mi). Nr. A levél főzetévelreumás testrészt borogatnak (Sz). –Általános, hogy a levelét (farkaslevél: Kd)sebre, kelésre teszik. A levél és az ág főzetévela sebes, keléses, kiütéses testrészt borogatják.Vö. Kóczián et al. 1977.ARMENIACA l. PrunusARMERIA Willd. (Plumbaginaceae)*A. alpina Willd; havasi istác; limba peştelui(DEB). Alp, H. Termesztett alakja (f.hort.) ritka dísznövény (Bh).ARMORACIA G., M. et Sch. (Brassicaceae)A. rusticana G., M. et Sch. (= A. lapathifoliaUst.) ! orrfacsaró torma; hrean. Kisker-204
tekben, faluszéleken gyakori termesztett v.vad állapotban; mindenütt ismert. Pont–Med, G (H). Nt. torma || Ro. hreán (A), hireán(Bk, Ct, D, Dr, N, P, St). Vadon nő, B-bana szántóföldön, kukorica közt is. Nagyon elterjedt,Somtelkét a szomszédfalusiak Tormafalunaknevezik. Nr. A népi táplálkozásban:ugorkába, savanyú káposztába teszik, a gömbecetpirított tormával eszik. – A népi gyógyászatban:megreszelik (néha sörbe), tisztánv. fekete retekkel és mézzel eszik köhögés,tüdőbaj ellen Sz-n mézzel keverik össze, beleteszikegy csuporba és csuprostul a kenyértésztába.A kemencében a tészta, torma ésméz jól összesül, különleges ízű kenyér keletkezik.A tüdőbeteg ezt eszi. – Tüdőgyulladáskora megreszelt tormát rongy közé rakják,néha reszelt burgonyával kötésként a tüdőtájékrarakják. – Lázcsillapítóként a tenyérre,talpra teszik. – Reszelt tormával a reumásfájdalmat is enyhítik. – Fejfájáskor a reszelttormát ruha közé téve a tarkóra, homlokrahelyezik. Vö. Kovács 1976; Kóczián et al.1977.ARNICA L. (Asteraceae)Arnica montana L.; hegyi árnika; arnică.Ec. H. Hegyi réteken, ritka (Mv).ARRHENATHERUM PB. (Poaceae)A. elatius (L.) J. et K. Presl; francia perje,cigányzab; ovăscior. Ec (Med), H. Kaszálókon,agroteraszok oldalában gyümölcsösökben néholtömeges.ARTEMISIA L. (Asteraceae)A. abrotanum L. ! istenfa; lemnul domnului.Eua, H. ügykor a területen valószínűlegáltalános, ma fokozatosan visszaszoruló gyógyésdísznövény. Hagyományos kiskertekbenőrzik egy-egy példányát (C, Dr, E, Kf, Mb).Nt. cifrus (J, Jt, Kd, Mb, Ny, Sz) | citrus(Mf, Nd) | istenfa (It, Kb), istánfa (Kszt–Zt) |vínasszony-cifrus (Mb) || Ro. lémnu Domnului(C, Cţ) | lémnu sfint (Bi) | lemnúş (Cţ, Dr,Mi, Ş) | pánă sfîntă (Gym) | (ţifrúş (Dr, P,Topa).A. absinthium L. ! fehér üröm; pelin alb.Eua, H. Leromlott, elgyomosodott gyepekben,ruderális, szemetes helyeken, különösena keleti és északi részen (Asz, Nm), de szórványosana hegyvidéken is (Bl, C). Nt. fejírüröm (V) | üröm (Kk, Kszt–Zt, Tl). Nr.Használják seprűkészítésre (ürömsöprü). – Anépi gyógyászatban gyomorfájás ellen használják(V). – A gyökerét magzatelhajtásra:cérnát húznak bele, úgy dugják fel a méhbe,(életveszélyes és törvényellenes eljárás!).A. annua L. egynyári üröm; năfurica. Eua,Th. Métermagasságra növő, erősen illatos levelűút menti gyom, kiskertekben is megtűriknéhány példányát. Nem vetik, inkábbpusztítják (Bi, Kk). Nt. banyòcikrus (Mé)bòrvirág (Kk) | ciprus (Szu) | citrus (Gym, M,Tl, V) | istenfa (Gym, J, Kf, Kk, Mé, Mk,Mv, Nd), istenf (Gyv) | Jézusfa (Kk) | Márijaseprüje (Szu) | olácitrus (V) | pestivirág (Kf) llRo. lemnúş (B, D, Gyv) | lemnúţ (Be) | rútă(Ş), | ţifrúş (A, B, N, St). Nr. A terminológiais jelzi a növénnyel kapcsolatos kultikus, vallásosasszociációkat. – Templomba is viszik(Mé), Kk-on a „hivők” virága. – B-ban aztmondják: „halott bűze van”, ezért nem ültetik.– A népi gyógyászatban: szalonnával harapásrateszik (Gyv).A. austriaca Jacq.; selymes üröm; peliniţă.Pont–Eua, H. A vasúti töltés mellett E-en(Fl. IX, 463).A. campestris L. ! mezei üröm; pelin nemicositor.Eua, Ch. Napos, köves sziklagyepekben,néhol tömegesen (a | környéki gipszeken, F,Zs, Gyv, E, D). Nt. istenfa (Mé) | söprü (V).*A. dracunculus L. ! tárkony; tarhon. Adv,H. Közép-ázsiai eredetű fűszernövény. Nt. tárkony|| Ro. tarcón (Mi, St), tarhón (Be, N).Nr. Télire ecetben teszik el zölden, sóval.Tavasszal tárkonyos levest esznek. „Levesesételnek a bárányhúst tárkonyosan, sóskávalés egressel készítik, mely szintén ünnepi eledel”(Ifj. Kós 1947. 25). – Teáját a népigyógyászat érelmeszesedés ellen használja (Nk).Álvegetatív szaporodású formák lelhetők csakfel (francia tárkony), a magról szaporodó orosztárkony nem.A. pontica (Baumg.) Fitsch; bárányüröm;peliniţă (DEB). Eua, H. Napos, köves helyeken,ritka (F).A. vulgaris L. ! fekete üröm; pelinariţă. Cp.H. Közönséges magaskórós évelő gyom élősövényekben,kerítések, utak mentén, patakpartokon.Nt. bàlhasöprü (V) | Rózsikagyükér(Nk) | seprübúrján (Mé) | söprükóré (It) | ü-röm (Gyv, Kk, Mó, Nk, Sz, Szu, Szászlóna) ||Ro. pelín (Bl, Bt, Gyv, Mi, N). Nr. Seprűnek,bolhaseprűnek használják, tüszejt sepernek vele.– A népi gyógyászatban: a gyökerét sárgaságra;magzatelhajtásra (Bl, Nk, V).ARUM L. (Araceae)A. maculatum L.; kontyvirág; rodul pămîntului.Eua, G–H. Tápanyagban gazdagtalajú erdőkben nő. Nt. Ro. úntu pămîntului(Mi). – Árulják a bánffyhunyadi piacon. Nr.,,Jó köszvinytől” (It). Bár a gyógyhatásárólhallottak, magát a növényt alig ismerik; aterületen mi sem gyűjtöttük.ASARUM L. (Aristolochiaceae)A. europaeum L. ! kapotnyak; pochivnic.Eua, H. Lomberdőkben üde talajon közönségesés tömeges (M, Sz: Fl. III, 22). Nt. erdejisaláta ? (J) | kopotnyak (K, Mb) | ördögfaszlevél(Jt) | pule drákuluj (V) | pulendrákus-fű205
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208: 140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210: 144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212: 148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214: 154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216: darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218: Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220: JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222: ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224: A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226: ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228: A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230: kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232: A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234: (csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236: Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238: jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240: víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242: A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244: virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246: A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248: A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250: acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252: AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254: kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256: hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257: Nd). A többi ponton általában n
- Page 261 and 262: ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264: szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266: B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268: C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270: ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272: pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274: coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276: COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278: a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280: - A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282: DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284: DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286: E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288: *E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289 and 290: eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292: G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293 and 294: GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295 and 296: H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 297 and 298: HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300: Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302: 1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304: Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306: *L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310:
(Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312:
epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314:
hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316:
OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318:
terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320:
fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322:
11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324:
A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326:
PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328:
POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330:
elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332:
P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334:
RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336:
van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338:
gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340:
illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341 and 342:
hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 343 and 344:
Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346:
SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348:
Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350:
THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352:
(*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354:
ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356:
ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357 and 358:
tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 359 and 360:
tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 361 and 362:
(Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364:
2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366:
erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368:
cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370:
dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372:
fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374:
gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376:
juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378:
kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380:
leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382:
moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384:
pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386:
ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388:
százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390:
töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392:
vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394:
ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396:
crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398:
lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400:
ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402:
piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404:
stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406:
RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,