péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

KKERRIA DC (Rosaceae)*K. japonica ((L.) DC. ! = Rubus japonicusL. = Corcorus japonicus Thumb.; boglárkacserje.Kína, N–Ms. Díszcserje, a területena var. pleniflora Witte. Nt. citromrózsa (Kp) |babarózsa (It) | sárga kicsirózsa (Mv) | sárgarózsa(Gym, Szu) || Ro. ruji gálbeńe (Gym) |silimńín (B). Ritka a területen: Gym-on egyvan, Mv-ról került oda, It-re a tanító vitte.KICKXIA Dumort (Scrophulariaceae)K. spuria (L.) Dumort. ! kétszínű tátika;avrămească. Eua, Th. Tarlókon, ugarokon,kapáskultúrákban szórványosan: Bh, Dr, Gyv,Mv, T, de másutt is.KNAUTIA L. (Dipsacaceae)K. arvensis (L.) Coult. ! mezei varfű; muşcatudracului. Eua, H. Kaszálókon, gyepekben,közönséges, igen változékony: f. subcaulisSzabó (Magyarnádas, V); f. decipiens Kras(Mv); f. tomentosa (Wimm. et Grab.) Szabó(Gy); f. glandulosa Froel (Kb); f. nana Szabó(V). Nt. bojtvirág (Gy) | cukorvirág (Zs) | csukoládévirág(It), csokoládévirág (Mf) | Erzsikevirág(Nd) || gyászvirág (Szászlóna: Györffy1935) | vanilijavirág (Nd, Zs) || Ro. ciocolátă(C) Zs-on azzal magyarázzák a nevét, hogyédes íze van.K. dipsacifolia Kreutz. = K. sylvatica (L.Duby,; erdei varfű. Kz–Eu, H. Erdőszélekenritka: Bl.KOCHIA Roth (Chenopodiaceae)*K. scoparia (L.) Schrad. ! kerti seprűfűmături. D–Eua, Th. Szórványosan termesztett,kiskertekben, virágoskertekben, út mentiágyásokban, néha elvadul: Mb, Mi; Kb (provar.trichophylla Voss és f. sanguinea Beck.);a terület peremén, Kajántón gyakori út mentidísz.KOELERIA Pers. (Poaceae)K. macrantha (Ledeb.) Spreng = K. gracilisPers. inel. K. cristata auct.; karcsú fényperjeCp, H. Szikár domboldalakon, meszes talajongyakori (Gy, V); var. montana Hausm. (Gy –Csigadomb); var. macrantha (Bh, Gym, KfMv, Ny – Csűrös).K. pyramidata (Lam.) Domin; hegyi fényperje.Eu, H. Száraz gyepekben: | (NyárádyA. 1967).KOHLRAUSCHIA l. TunicaLLABURNUM Medik. (Fabaceae)*L. anagyroides Medik. ! aranyeső; salcîmgalben. Med–Balk, Ms. Díszcserje, szórványos.Nt. sárgaakác (E, Kp, Mv, Zs), sárgaákác(Nd, Sz) || Ro. acáţ gálbăn (E).LACTUCA L. (Asteraceae)L. saligna L. ! szálaslevelű saláta; lăptuci.Kz–Eu–Med, Th–TH. Utak mentén, mezsgyékben,szemetes helyeken.* L. sativa L. ! főzelék saláta; salată. Eua –Med, Th–TH. Kiskertekben közönséges. Nt.saláta (B, Bh, Bt, F, It, J, Kk, Mé, Ml, Mó,Sz, Szu, V, Va, T), sajáta (K, Kd, Kf, Mb,Mv, Ny). Tájfajták: feketemagu saláta (B);piros saláta (J, Mb, Mó, T, Va); rozsdás saláta(Kk) || Ro. salátă (D, Dr, N, P, St), şalátă(Bi, Fi), şálát'e (A, Mi). – convar. (ssp.) capitata(L.) Alef.; fejes saláta: Nt. fejes saláta(Bh, Bt, J, Kk, Mé, Sz, Szu, T, Va), fejes sajáta(Kf, Mb, Ny); – convar. (ssp.) secalinaAlef. provar. crispa (L.); kötöző vagy fodroslevelűsaláta: Nt. fodroslevelü saláta (Bh) |recéslevelü saláta (B, Bt, J, K, Mb, Mó, Sz,Szu, V, Va) || Ro. şălátă creáţă cu căpăţînă(Mi).L. serriola L.! = L. scariola L.; keszegsaláta;salată sălbatică. Eua–Med, Th, TH.Utak mentén, szemetes helyeken, napos martokonközönséges gyom.L. viminea (L.) Presl.; gatyás saláta; lătuci.Eu (Ec–Med), TH. Száraz köves helyen,ritka: A, Nk.LAGENARIA Ser. (Cucurbitaceae)*L. siceraria (Molina) Standl. ! lopótök; tigvă.Afr, Th. Elsődleges génközpont tropikusAfrika, Amerika, hozzánk a Mediterraneumbólkerült. Szórványosan termesztik az Almásvölgyében: B, K, Kp, de már csak a termésekettaláltuk, emléke másutt is él; – convar.gourda (Ser.); befűzött lopótök (edény); –convar. turbinata (Ser.); valódi lopótök. Nt.lopó (B, Bt, Kp, Np, Sz, Zs), lopó (Kf, V) |lopótök (Bh, It, Mb, Szu), lopótök (Mó, Ny) |szivó (B, F, Va, Zs), szìvó (K)| szivótök (B) ||Ro. lupău (Bi, Dr, N, Sz). – Bt-n az I. világháborúigvolt, Mó-n a 30-as évekig, Bh-on246