péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Szerencsefűnek, szentfűnek számítanak azok is, amelyekhez vallási,biblikus képzetek kapcsolódnak, és amelyeket éppen emiatt inkább avallásos emberek kedvelnek. Ilyen pl. a közönséges orbáncfű (Hypericumperforatum), amelyről a néphit azt tartja, hogy a keresztfa alatt rácsepegettKrisztus vére. Hasonló képzetek kapcsolódnak a foltos vérnyomfűhöz(Hypochoeria maculata), a virágcsalánhoz (Coleus blumei), a Golgotavirághoz(Passiflora coerulea). A dísznövények terjedését, visszaszorulásátnagymértékben éppen a hozzájuk fűződő képzetek határozzákmeg. Gyerőmonostoron azért kezd kipusztulni az ámpolnavirág (Zebrinapendula), mert azt tartják róla, nem hoz szerencsét, hasonlóképpen vélekednekSzentkirályon a bőrlevélről (Bergenia crassifolia). Általában negatívanítélik meg a pozsgásokat és a kaktuszokat, ezért parasztházakbanelég ritkán látni őket. Az ördög fájának tartják a bodzafát, bárvirágának és termésének elég széles körű a felhasználása. Úgy vélikpl., hogy megdöglik a csirke, ha akkor bújik ki a tojásból, amikorvirágzik a bodzafa.Legfontosabb mágikus szerepük azoknak a növényeknek volt, amelyekképesek a rontás elhárítására, a rossz, ártó szellemek távol tartására.Erdély-szerte így tartja számon a népi hiedelem az iringót, Kalotaszegenelsősorban a mezei iringót (Eryngium campestre; vö. Szabó―Péntek 1976. 92). Inaktelkén termőágat díszítettek belőle: diót tettek azágak végére, úgy tették föl dísznek a gerendára. Magyarbikalon ezüstdiótszúrtak a tüskéjébe. Így alakult át a régi „lüdérclövő“ dísszé: amágikus funkció helyett esztétikai funkciót tölt be, bár Magyarbikalonmég él az a szokás is, hogy tövisbokrot (iringót) tesznek a kapura,ha megellett a tehén, hogy ne vigye el a boszorkány a tejét. Tordaszentlászlónfokhagymával kenik be az ajtót, ablakot, hogy ne jöjjönbe a rossz. A zergeboglárral (Trollius europaeus; népi nevén: pünkösdirózsa)a ló vagy a szamár kantárját díszítették Mérában, és egyúttalóvó hatást is tulajdonítottak neki. Nyárszón a lómentát teszik (rontásellen?) a csecsemő fürdővizébe. Óvó, védő hatása van az ördöggel szembenaz ösztörűs veronikának (Veronica chamaedrys): úgy kell gyűjtenihúsvét és pünkösd között, távol a falutól, hogy ne hallatsszék a kakashangja. Azt tartják róla, hogy az ördög elszakította lábával a szárát,ezért alkalmas arra, hogy távol tartsa a rossz szellemet (Mi). A fűzfabarkája a hagyományos néphit szerint bajt okozhat, ezzel szemben avallásos hit szerint zivatarkor szentelt barkát kell az asztalra tenni,mert megvédi a házat. A románok vallásos életében fontos szerepet játszika bazsalikom (Ocimum basilicum), talán éppen ezért a magyarokis inkább román virágként tartják számon. Szent növénynek számít:kereszteléskor ezzel érintik meg a gyerek fejét, ezzel szentelik a vizetstb.NÖVÉNYI JELEK ESZTÉTIKAI SZEREPENem véletlenül tartják úgy, hogy aki a virágot szereti, rossz embernem lehet. A mindennapi életben a virág a szépség, az üdeség, a fiatalságmegtestesítője. Ha végignézzük a szótárban a virágokkal kapcsolatosszavakat, talán nincs olyan, amelynek még az átvitt jelentése is170