péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. perenne (L.) All.; évelő rekenyő; ciurlanalb. Kz-Eu (Balk-Med), TH–H. Szárazgyepekben, martokon, omlásos, meszes helyekennem gyakori: N, Sp; Gy (Fl. III, 482).RESEDA L. (Resedaceae)R. lutea L. ! vadrezeda; rechie. Eu–Med,Th–TH–H. Leromlott gyepekben, omlásoshelyeken, hordalékon gyakori; Dr, Gy, It(dimorfizmus és terratológiák), Gyv – Gyerőfiszöktető(l. még: Kb: CLA. Prodan 1936;J: Nyárády A. 1967; Bh, Kb, Sz: Fl. III,503 – f. gracilis (Ten.)). Nt. rezeda (It), rëzëda(B) | vadrezeda (It, Kk, Mk, Nk, Szu, V, Zs),vadrëzëda (Fsz; Gy, Gym, dyv, J, Mó, Nd, Sz,Va || Ro. rézedă (Dr, Kk, St, Sz) | rézedăsălbát'ecă (Gyv, N).R. luteola L.; festő rezeda; gaude. Kozm(eredetileg Eua?), TH: A (Valea Soponului),Nk, P (Pányiki-szoros).*R. odorata L. ! szagos rezeda; rezedă.É-Afr (Líbia, Egyiptom), Th–H. Kiskertekbenma megritkult, egykor gyakoribb lehetett.Nt. rezeda (Km; J, Kp, Mé, Mf, Nd, Np), rezeda(It), rzda (E ! Kb, Ml, Szu, T, V), rëzëdaGym, Kf, Kszt–Zt, Mk, Mó, Mv, Ny) |vínasszonyvirág (K) || Ro. érjichevirag (Gyv) |rézedă (Dr, E, Szu) | zmeurúţă (Cţ).REYNOUTRIA Houtt. (Polygonaceae)*R. baldschuanica Regel = Fagopyrum baldschuanicum(Regei) H. Gross.; tatár iszalag.Kz–Ázsia (Buchara, Turkesztán), H–Ep (kúszó).Dísznövény, ritka: Kb.*R. japonica Houtt. = Polygonum cuspidatumSieb. et Zucc.; japán keserűfű. Japán, H.Élősövényekben, kertekben szórványos, kivadul:Bt, Mv, Nd.RHAMNUS L. (Rhamnaceae)R. catharcticus L. = R. catharctica L.; varjútövisbenge; verigariu, spinul cerbului. Eua–Med, Ms. Erdőszéleken, mezsgyékben gyakori:C, E, Gy–P (Nyárády A. mts. 1966), Magyarnádas(f. leiophylla Borb. – Fl. VI, 277), Zs.Rhamnus frangula l. Frangula alnusR. saxatilis Jacq. incl. R. tinctorius W. etK; festőbenge; verigariu. Balk–Med, Ms.Szikár, köves domboldalakon, a területen inkábbaz ssp. tinctorius (W. et K): Gyv, Kk,Kf, Zs, Magyarnádas (var. subpubescens Nyár –Fl. VI, 278), Gy (Szabó 1971). – A bengérenem kérdeztünk kellőképpen.RHEUM L. (Polygonaceae)*R. rhaponticum L. ! rebarbara; rabarbăr.É-Ázsia (D-Szibéria), H. Konyhakerti növény,ritka. Nt. rebarbara (Mó) || Ro. rebárboră (N).■ RHINANTUS L. (Scrophulariaceae) =AlectorolophusNt. csengő (Mó, Nd, Nk, Szu, T, V; Kajántó:Györffy 1935), csengő (Sz), csngő (B, Gy, J,Va), csengő (Zs), csëngő (Gym, Gyv, It, Kk,Kp, Mb, Mé), csëngő (Jt, K, Kf, Mk, Mv, Ny) |csengőfű (Bh) | csërgő (Kszt–Zt) | hizóka(Szászlóna: Györffy 1935) | zörgővirág (Kp) ||Ro. cingă (A, Bl, D, Dr, Gyv, Kk, N, P, St) |cincă (Be, Gym) | ceangă (B, C), ceancă(Fi) | sunătoáre (Mi), sînătoáre (N). – A népielnevezések nem tesznek különbséget az esetenkéntbotanikailag is nehezen elhatárolhatófajok között; a nevek a nemzetségre vonatkoznak.Nr. Zörög, amint kaszálják, innen a neve.– „Megszáradt a csengő, késő kaszálni” mondjákVa-n. – Gyógyteát főznek belőle gyomorfájásellen, keserűn fogyasztják. – Helynévadóelem több falu határában. Vö. Péntek –Szabó 1980. 151.R. minor L. ! = R. crista-galli auct. p.p.;csörgő kakascímer; clocotici. Eu, Th. Rosszulgondozott kaszálókon tömeges, félparazita.R. rumelicus Velen; mirigyes kakascímer;clocotici. Balk–Med, Th. Kaszálókon, mintaz előbbi faj. Típusos alakban a területennem gyűjtöttük; mirigyes, R. serotinus felémutató formák azonban nem ritkák (Kszt,B, Np, P, Zs; Gym, Kf – Csűrös).R. serotinus (Schönh.) Oborny = R. glaberLam. sensu O. Schwartz és auct. = R. majorEhrh. non L. = R. montanus Saut. stb.; nagykakascímer. Eua, Th. Termékeny talajú kaszálókon,szántott területen közönséges, néholtömeges (Bh, Ct, Cţ, Kf – Csűrös).RHODODENDRON L. (Ericaceae)*R. indicum (L.) Sweet; rododendron; smirdar.Japán, N. Virágkereskedésből vásároltdísznövény: Kf.RHYNCHOSPORA Vahl. (Cyperaceae)R. alba (L.) Vahl. É-Eua, H–HH. Tőzeglápban,nagvon ritka: Cţ – a Molhosban (Fl.IX, 681).RIBES L. (Saxifragaceae)R. alpinum L.; havasi ribizke; coacăz demunte. Eua, Ms–N. Alhavasi erdőkben: Kszt(Dl. Bogdana, in Abeiti-Fagetum – Csűrös).*R. aureum Pursh; arany ribizke; cuişor.É–Am, Ms. Díszbokor, viszonylag ritka. Nt.borsfa (Kp) | sárgaborostyán (Mv) | vijaszvirág(Szu) || Ro. cuişor (Mi). Kp-ben 6–7 helyenvan.*R. nigrum L. ! fekete ribizke; coacăz negru.Eua, Ms. A területen termesztik, újabban terjed;termelőszövetkezeti ültetvényekben is. Nt.fekete ribiszke (Ml, Szu) | fekete ribizli (Bh, It,K, Kb, Kd, Kf, Kp, Mé, Mf, Mk, Mó, Ny, Sz,T, V) | fekete szöllő (Kk) | fekete vërësszőlő(Mb) || Ro. coácăză (Be, Bi, D, Dr, St) | coácăz279