péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

mosodás elsősorban erdei útjainkon jellegzetes, mindenekelőtt a szekérkerékretapadó sárral terjed (B, C, D, Ş, de másutt is). Megjelenik falusiudvarokon is (Magas-Kalotaszeg).A zöldhúros-ezüstmohás gyomosodás (Sagino-Bryetum) sajátos ökológiaihelyzetben, északos kitettségű, házfalaktól, magas kerítésektől árnyékolt,nedves helyeket borít. Jellemző rá a mohafajok mellett (Bryumargenteum, Marschantia polymorpha) a zöldhúr (Sagina procumbens ésmás Sagina-fajok), a fakó libatop (Chenopodium glaucum), a bársonyosgörvélyfű (Scrophularia scopolii), az apró csalán (Urtica urens) és néhánymás árnyék- és nedvességigénylő faj. Ez a társuláscsoport rosszul tűri ataposást. Az ezüstmohás (bryosum) gyakoribb, a valódi májmohás (marschantiosum)Magyarbikalon, Magyarfenesen került elő.Erősen taposott nedves gyepek, árkok gyomosodása(Agropyro-Rumicion)Angolperjés-libapimpós társulás (Lolio-Potentilletum) a faluszélekidőszakosan elárasztott részein, de az utak mentén, árkokban is kialakul,ez utóbbi esetben többnyire csak a libapimpós változata (potentilletosumanserinae). A társulás fontos gyógynövényforrás, liba-, baromfi-, sertéséslólegelőként is jelentős.Kúszóboglárkás társulás (Ranunculetum repentis) jellegzetes ároktársulás,és mint ilyen, minden megfelelő terepalakzatban kifejlődik. Általánosanelterjedt.Szittyós-lómentás társulás (Junco-Menthetum) kevésbé taposott, jellegébeninkább a vízi gyomnövényzet felé alkot átmenetet. A falvak területénekforrásos helyein, vályúk környezetében gyakori, néhol (pl.Sztána) viszonylag nagy területeket borít. Többnyire heterogén, mozaikszerkezetűállományok formájában jelentkezik, amelyekben a szittyó- ésmentafajok mellett deréce veronika (Veronica beccabunga), apró csalán(Urtica urens) és füzényfajok (leginkább az Epilobium palustre) dominálnak.A taposott útmenti gyomnövényzet társulástani besorolása és területi elterjedéseCl. Plantaginetea majoris Tx. et Prsg. 50Ord. Plantaginetalia majoris Tx (47) 50Al. Polygonion avicularis Br.-Bl. 31 cm. Tx. 501. Poaetum annuae Gams 272. Folygonetum avicularis Gams 27 s.l. (Sclerochloo-Polygonetum avicularis Soó 40)― polygonetosum avicularis em. hoc loco (Sclerochloo-Polygonetum s. str.)― polygonetosum arenastrosi em. hoc loco ( Polygonetum avicularis s. str.) (potentillosum,matricariosum, urticosum urentis, coronoposum)3. Lolio-Plantaginetum majoris (Linkola 21) Beger 30― lolietosum h.l.― plantaginetosum Jula et al. 69― coronopetosum Oberd. 574. Juncetum tenuis (Diem., Siss et Westh. 40) Schwick 44.Al. Sagino-Marchantion al. prov.5. Sagino-Bryetum argentei Diem., Siss et Westh. 40― (bryosum h.l., marschantiosum h.l., chenopodiosum glaucae h.l., urticosum h.l.,scrophulariosum h.l.)103