péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Hiepko–Schultze-Motel 1981: Hiepko, P. – Schultze-Motel, W., Floristische und ethnobotanischeForschungen im Eipomek-Tal, Irian Jaya (West-Neuguinea), Indonesien. Mensch-Kulturund Umwelt im zentralen Bergland von West-Neuguinea. Berlin.Hilbig 1980: Hilbig, W., Übersicht über die Pflanzengesellschaften des südlichen Teils der DDR.Bibliographie pflanzensoziologischer und vegetationsökologischer Arbeiten aus dem Unterschungsgebiet.Hercynia 17, 4: 375–435.Hilbig 1982: Hilbig, W., Pflanzengeographische Landschaftsgliederung aus der Grundlage derAckerunkrautsvegetation. Archiv f. N.u.L. 22, 2: 131–44.Hilbig et al. 1982: Hilbig; W. – Knapp, H.D. – Reichhoff, L., Übersicht über die Pflanzengesellschaftendes südlichen Teils der DDR. XIV., Die thermophilen, mesophilen und acidophilenSaumgesellschaften. Hercynia 19, 2: 212–48.Hofer 1980: Hofer Tamás, A regionális tagoltság különböző megközelítési lehetőségeiről. Előmunkálatoka Magyarság Néprajzához 7. Budapest.Hoffmann 1979 : Hoffman Tamás, Kertművelés és szántógazdálkodás a Mediterráneumban. AgrártörténetiSzemle 3–4. sz. 289–318.Holló 1981: Holló László, Népi növény– és kertkultúra. Szentendre.Hoppál–Törő 1975: Hoppál Mihály – Törő László, Ethnomedicine in Hungary. OrvostörténetiKözlemények. Budapest.Horeanu 1973: Horeanu, Cl, Contribuţie la cunoaşterea vegetaţiei antropofile din podişul Casimcea.PEUCE III. Studü şi comunicări de şt. nat., Muz. Deltei Dunării Tulcea, 103–108.Hovorka–Kronfeld 1909: Hovorka, D.V. – Kronfeld, A., Vergleichende Volksmedizin. Stuttgart.Inczefi 1970: Inczefi Géza, Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata (Makó környékének földrajzinevei alapján). Budapest.Inczefi 1975 : Inczefi László, Ízek, zamatok, illatok. Fűszernövényeink és felhasználásuk. Kolozsvár-Napoca.Iversen 1949: Iversen, J., The Influence of Prehistoric Man on Vegetation. Danmarks Geol. Unders.,IV. Raekke 3, 6, 1–25.Jain 1981: Jain, S.K., Glimpses of Indian Ethnobotany. New Delhi.Jain–Borthakur 1980: Jain, S.K. – Borthakur, S.K., Ethnobotany of the Mikirs of India. Econ.Bot. 34(3): 264–72.Jakucs 1972: Jakucs P., Dynamische Verbindung der Wälder und Rasen (Quantitative und qualitativeUntersuchungen über die synökologischen, phytozönologischen und strukturellen Verhältnissender Waldsäume). Budapest.Jankó 1891: Jankó János, Kalotaszegi babonák. Ethnographia II.Jankó 1892: Jankó János, Kalotaszeg magyar népe. Budapest.Jávorka–Csapody 1958: Jávorka Sándor – Csapody Vera, Erdő-mező virágai 3 . Budapest.Jávorka–Csapody 1962: Jávorka Sándor – Csapody Vera, Kerti virágaink. Közép-európai dísznövényekszínes atlasza. Budapest.Kakas 1973: Kakas Zoltán, A „nagyerejű fű” a felső háromszéki néphitben. Folklór-Archívum I,91–97.KalTsz 1. Gálffy – Márton 1965Károly 1968: Károly Sándor, A szóösszetételek és velük kapcsolatos lexikológiai egységek. A főnéviösszetételek. Általános Nyelvészeti Tanulmányok VI, 271–328.Károly 1970: Károly Sándor, Általános és magyar jelentéstan. Budapest.Kasahara–Takaeda 1982 : Kasahara, Y. – Takaeda, M., Studies on Seed Remains at the TsushimaSite of Okayama Prefecture. Comparisons with Seed Remains at other Sites in Japan, the Estimationof Dissemination and Form of Farming. Ber. Ohara Inst., 18: A–17.Keszi-Harmath 1980: Keszi-Harmath Sándor, Élelmiszertermelés és -szükséglet Kalotaszegen,I–III. Korunk, XXXIX., 9–11.KHn.: Kalotaszeg helynevei I. Adatok. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Szabó T. Attila.Kolozsvár, 1942.Kóczián et al. 1977 : Kóczián Géza – Szabó István – Dr. Szabó László, Kalotaszegi népgyógyászatiadatok. Gyógyszerészet 21. 5–17.Kopecky 1978: Kopecky, K., Die sirassenbegleitenden Rasengesellschaften im Gebirge Orlickihory und seinem Vorlande. Praha.Kopecky 1984: Kopecky, K., Der Apophytisierung und die Apophytengesellschaflen der Galio-Urticetea. Fol. Geobot. Phytotax., 19,2.Ifj. Kós 1947: Ifj. Kós Károly, A kalotaszegi kosarazó juhászat. Miscellanea Ethnographica I.Kolozsvár.Kós 1968: Kós Károly, Mihez kezdjünk a természetben? Bukarest.Dr. Kós 1979 : Dr. Kós Károly, Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest.Kósa 1980: Kósa László, A burgonya Magyarországon. Budapest.355