péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

gyep, 10%-a hol szántó, hol mindkettő. A XVIII. században az arány aszántók javára változik: 41% szántó, 19% gyep és mindössze 27% erdő!A XIX. században továbbra is 40% szántó, csökken viszont a gyepekaránya (7%), ennek oka nem annyira a visszaerdősülés, hanem a nevekkicserélődése éppen a köznévi jelentés és a jelölésbeli funkció ellentmondásosságamiatt. Ez magyarázza e névtípuson belül a szántók arányánakcsökkenését a XX. században (31% szántó, 20% gyep, 37% erdő).Hasonlóképpen nyomon követhető a területről ma már jóformán eltűntfenyőerdők helyzetének alakulása (7. táblázat).7. táblázatA fenyővel kapcsolatos földrajzi nevekMűvelési módokXVIII.sz. %ÉvszázadokXIX.sz. %XX.sz. %Összesensz. %Erdő 1 25 2+3 63 ―5 ―36 3+8 41Gyep 1 25 2 25 2+4 43 5+4 35Szántó 1 25 1 12 ―1 7 2+1 12Egyéb 1 25 ― 0 2 14 1+2 12Összesen 4 100 5+3 100 2+12 100 26 100Történeti növényföldrajzi bizonyító ereje lehet a mogyoróerdők (Coryletum)folyamatosságára utaló földrajzi neveknek. Ezek azt bizonyítják,hogy a mogyorósoknak folyamatosan ― az égetéses-irtásos erdőgazdálkodástólfüggetlenül is ― nagy szerepük volt a természetes növénytakaróban,ami valószínűsíti ennek a növényzeti típusnak a genetikaikapcsolatát a pollenanalízisek segítségével kimutatott, mintegy kilencezerévvel ezelőtti boreális „mogyoró-korszak“ Coryletumaival.Jelentős lehet a földrajzi nevek vizsgálata a folyóvizek mentén egykorlényegesen nagyobb szerepet játszó ligeterdők és vízi növényvilágrekonstruálásában. A földrajzi nevek gyakorisága alapján bizonyítottnaklehet tekinteni, hogy az Alnion glutinosae csoportba tartozó égerligeteknekuralkodó szerepe volt a tájképben a magyar földrajzi nevek keletkezésénekkorában. Számos név valószínűsíti azt is, hogy a Pannón-síkságfelől a cseresekkel együtt idáig benyúló tölgy-szil-kőris keményfaligetekis elterjedtebbek lehettek a völgyek mentén. A fák közül egyébkénta leggyakoribb névadó fajnak, a nyárnak különösen gyakori szereplésea hatalmas faóriásokkal díszlő nyáras-füzesek (Populetalia) jelentőstájképi szerepére utal. Mindezek az elsősorban völgyek alján elterjedterdőtípusok ― a kocsányos tölgyesekkel együtt ― viszonylag hamaráldozatul estek a fakitermelésnek, a szántóterületek és gyepterületeknövekedésének, valamint a mederszabályozásoknak.Kalotaszeg növényvilágra vonatkozó földrajzinév-anyagában feltétlenfigyelmet érdemelnek a növénytársulásokat, társuláscsoportokat ésökológiai egységeket jelölő földrajzi nevek. A funkcionális ökológiai egységeketjelölő nevek (liget, berek, rét, kaszáló, pojána, lok stb.) mel-36