péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Az úszó tündérrózsás társuláscsoportnak (Nymphaeion) ma a vidrakeserűfüvestársulás az egyetlen általunk észlelt képviselője. Ennektermőhelyeit is gyökeresen megváltoztatta a Kis-Szamos gyalui szakaszánépített vízierőmű-rendszer.Valamikor a területen sokkal gazdagabb vízi növényzet volt. Ebbea társuláscsoportba tartoztak azok a sulymosok (Trapaetum natantis),amelyeknek az emléke ma már csak a földrajzi nevekben él, és amelyekneka népi táplálkozásban ugyancsak szerepe volt. A sulymosok és tündérrózsásokegykori meglétére figyelemreméltó bizonyítékkal szolgálNyárády és munkatársai tanulmánya (1966), amelyben a Les-tetői tőzegesmocsár pollendiagrammjában 80―90 cm mélységben viszonylag bőségesenvolt kimutatható a sárga tündérrózsa pollenje (Nupharetum,illetve Nymphaetum albo-luteae). Ez a 80 cm-es mélység időrendilegis megfelel a földrajzi nevek alapján rekonstruálható képnek.A hínárnövényzet társulástani besorolásaA. Lebegő hínárokCl. Lenmetea W. Koch et Tx. 54Ord. Lemnetalia W. Koch et Tx. 54Al. Lemnion minoris W. Koch et Tx. 541. Lemnetum minoris (Oberd. 57) M. et G. 60― lemnetosum minoris Soó 64― lemnetosum trisulcae Kárpáti 532. Lemno-Utricularietum Soó 28B. Legyökerező hínárokCl. Potametea Tx. et Prsg. 42Ord. Potametalia W. Koch 26a. alámerülő sorozatAl. Ranunculion aquatilis Pass. 643. Batrachio (trichophyllo)-Callitrichetum (cophocarpae) Soó (27) 60, Poócs 58 subRanunculeto-Callitrichetum― batrachietosum aquatilis (= Ranunculetum aquatilis Gehu 61)― callitrichetum cophocarpae (= Callitrichetum palustris Dihoru 75)4. Peplo-Callitrichetum nom. nov. (= Callitrichetum polymorphae „montanum” Raţiu 66)Al. Potamion W. Koch em. Oberd. 575. Polygonetum natantis (Soó 27) Ubrizsy 48 = Myriophyllo-Potametum Soó 34 cf.Soó 49 tab. 2, relev. 6 ― 7; Polygoneto-Potametum natantis Soó 64 p.p.6. Potametum crispi Soó 27b. lebegő sorozat*6. Trapaetum natantis Müller et Görs 60*7. Nupharetum lutei W. Koch 26?*8. Nymphaetum albo-luteae Nowinsky 28* = kihalt társulások.LápokA területen kialakuló lápok közül a tőzegmoha nélküli forráslápokvize részben az altalajból származó vízben oldott sók, részben a szomszédosterületekről bemosott tápanyagok jóvoltából gazdag ásványi sókban,így sok tápanyagigényes faj telepedhet meg benne.87