péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

menedéket. A legutóbbi időkben viszont a felhalmozott tőzegrétegekgazdasági értéke miatt a kitermelés nagy iramban folyik, és ezek atermészeti emlékek is pusztulnak. Így például a keleceli legnagyobbTőzeglápnak majdnem a teljes felületén folyt már 1976-ban a kitermelés,ami az egykori természetes állapot teljes felszámolását is jelentette.A töviskés sásos-tőzeges (Carici stellulatae-Sphagnetum) társulást ahegyvidéktől távolabb a körösfői hágó közelében, és a Les-tetői mocsárbólazonosították Nyárády és munkatársai (1966) a közönséges sás tőzegesállományaival együtt (Caricetum fuscae [Br.-Bl. 15] Koch 28, Sphagneto-Caricetumechinatae Soó 45.) A társulás összetételében a névadófajok mellett még más sásfajok is előfordulnak. A mocsár dél felé fokozatosanláprétbe, észak felé keskeny iszapvegetáció után szántóföldekbemegy át, itt 1976-ban, amikor a mocsarat meglátogattuk, lentermesztésfolyt. A mocsárnak nincs nádas, kákás vagy csarabos gyepkörnyezete.A Kelecel és Bălceşti határában lévő tőzegeseknek ez a növényegyüttesjellegzetes társulása, a tőzeglápok peremén a töviskés sás tőzegmoha nélküli,domináns állományai is gyakoriak (Caricetum stellulatae).Az oligotróf és mezotróf lápok között átmenetet képeznek a tőzegeszsombéksásos(Carici elatae sphagnatum, vö. Magnocaricion) és tőzegescsőrössásos (Carici rostratae-Sphagnetum) állományok. Ezek közül azutóbbit az oligotróf tőzegesek, az előbbit a mezotróf lápok közé szokássorolni.Csőrös sásos-tőzeges társulás (Carici rostratae-Sphagnetum recurvi):Kelecel és Bălceşti tőzeglápjaiban (Lupşa 1971).A széleslevelű gyapjúsásos (mezotróf) társuláscsoport: hajastövű éstöviskés sásos társulás (Caricetum appropinquatae-echinatae) a keleceliMohosban (Lupşa 1971) és a Körös forrása alatti mocsarakban.Sárga sásos-széleslevelű gyapjúsásos társulás (Carici flavae-Eriophoretum)az egyik legelterjedtebb forrásláp jellegű társulás a területen,északos forrásos oldalakon Magas-Kalotaszegen mindenütt gyakori, ígyKörösfő és Gyerővásárhely között, Bedecs környékén, Erdőfalva és Gyerőmonostorközött. A társulásalkotó fajok között ott van többnyire a Parnassiapalustris, a Caltha laeta, a Helleborine palustris, de gyakran azergeboglár (Trollius europaeus) is. Cönológiai jellemzését a területrőlSoó 1949 (Szucság), Pázmány 1964 (Szentlászló), Kovács és Coldea 1967(Gyerőmonostor) közölték.Tőzegi macskagyökeres-sárga sásos társulás (Valeriano-Caricetumfalvae): Kelecel és Bălceşti környéki tőzeglápokban (Lupşa 1971).Gyepes gyapjúsásos-tőzeges társulás (Eriophoro-Sphagnetum recurvi)szöszös nyíres és csőrös sásos variánsait írta le Lupşa (1971) a bălceşti―keleceli tőzeglápokból.A lápok növényzetének társulástani besorolásaCl. Scheuchzerio-Caricetea nigrae (fuscae) Nordh. 36Ord. Scheuchzerio-Caricetalia nigrae (fuscae) (W. Koch 26) Oberd. 67Al. Caricion canescenti nigrae (fuscae) W. Koch 26, Nordh. 36.1. Carici stellulatae (echinatae)-Sphagnetum Soó (34)54― caricetosum stellulatae― caricetosum fuscae n.n. (Caricetum fuscae Br. ― Bl. 15)― nardetosum strictae Lupşa 7189