V. saxatilis Schm.; sziklai ibolya; treifraţi. Kz–Eu – Med, H. Köves legelőkön,sziklás helyeken: Kzt, Mt. Horaiţa (Cs. Káptalan1971).V. suavis MB. != V. cyanea Cel.; kék ibolya;toporaşi. Eu–Med, H. Erdős, bokroshelyeken; var. cyanea (Cel.) Grinţ (Kb – Fl.III, 567).V. sylvestris Lam. ! = V. silvatica Fries.;erdei ibolya; colţunii popii. Eua, H. Erdőkben,közönséges: Kb (Prodan 1937), C, E(Szabó 1969); Cţ, Kf, Kszt – Mt. Horaiţa(Csűrös). Nt. èrdeji iboja (T) | kutyaiboja (Kszt-Zt, Mv) || Ro. vioréle d'e pădúre (Kk).V. tricolor E. ssp. tricolor! háromszínű árvácska;trei fraţi pătaţi. Eua (Koztn), Th.Gyepekben, hasonló a mezei ibolyához (It,Nk!). Nt. császárszakáll (Kvár, Szászfenes,Szászlóna: Györffy 1935).*V. witrockiana Gams. ! = V. altaica x V.lutea x V. tricolor = V. hortensis auct. = V.tricolor var. hortensis Hort.; kerti árvácska;pansele. Európai és ázsiai alapanyagból Ny-Európában keresztezéssel kinemesített kertidísznövény. Ny–Eu, Th–H. Kiskertekbengyakori. Nt. árvácska (Kb, Kk, Mb, Mf, Mk,Ml, V, Zs) | császár szakái (Km; B, Bh, Gym,It, J, Jt, K, Kf, Kp, Kszt–Zt, Mé, Mf, Mk,Mó, Mv, Nd, Ny, Sz, Szu, V, Va, Zs) || Ro.bárba împărátului (B, C, Dr, B, Gyv, Kk,Mi, N, Sd, St, Sz) | bárba pópii (Nş) | barién(P), barşóń (Gym) | barşońéle (Ş) | flórid'e braşón (Bi) | óchiu pisícii (Cţ) | panselúţă(Be, Bi, Dr).Viola-hibridek: V. bihariensis Simk. = V.suavis var. cyanea x V. hirta. f. kerneri et f.monostorenis (Gy); V. revoluta Heuff. = V.ambigua x V. hirta (Mf); V. interjecta Borb. =V. collina x V. hirta (Mi).VISCARIA Röhl. (Caryophyllaceae)V. vulgaris Röhl. ! enyvecske; lipicioasa.Kont (Eua), H. Kaszálókon, füves helyeken,ritkás erdőkben, tisztásokon gyakori. Nt. csillagvirág(V) | fecskevirág (K, Mé) | mezejiszekfű(Va) | ragadáj (Gyv, TI) | szappanvirág(Kb) | szurokvirág (B) | szúrós ragadáj (Mb) jjRo. cocoşé d'e pădúre (P) | cocoşé lipicióş(Kk) | lipt'itoáre (A, C, Fi, Mi, Sd, St) | sclipitoáre(Bl), sclipitóri (D).VISCUM L. (Loranthaceae)V. album L. ! fehér fagyöngy; vîsc. Eua–Med, Ep–Pz. Erdei és gyümölcs-, valamintdíszfákon (f. mali (Tubeuf.) Buia) közönséges,néhol tömeges. Nt. fagyöngy (B, Gy, It, J, K,Kf, Kp, Mf, TI) | gyöngy (Zs) | kecskerágó(It, Kk, Mb, Mé, Nd, Szu, T, V), kecskerágó(Jt, K, Kf, Mó, Ny, Sz, Zs) | téliződ (Gym,Gyv) || Ro. văsc | văsc alb (C), văcs alb (Gym).Nr. A kecskéknek adják a szegényebbek takarmánynak(Zs). – Magas vérnyomás ellen:304a fehér fagyöngyöt megszárítják, összetörik,pálinkába teszik, a kivonatból 3 x 20 cseppetfogyasztanak éhgyomorra (Bh). – A levelekethasználják megszárítva teának (Bh); amegszárított bogyót főzik meg teának (J),csomborddal együtt főzik mag teának (Mv).Vö. Kóczián et al. 1977. – Leveléből teátfőznek vérnyomás ellen. Nemes almafáról kellszedni (Szu). – Szerencsefának tartják (Gyv).– Koszorút készítenek belőle télen (Kp). –A r-ok esküvőn a gyertyára kötik (Gym).VITIS L. (Vitaceae)*V. aestivalis Michx. É-Am, Ms (Ep-lián).Direkttermő hibridfajták őseként (l. a következőszócikket!).*V. labrusea L. rókaszőlő; aguridar. É-Am,Ms (Ep-lián). Keresztezés útján kinemesítettfajtái a direkttermő szőlők: V. labrusea L. xV. aestivalis Michx. = Izabella; V. labrusea xV. aestivalis x V. vinifera = Delaware; V, labruseaL. x V. riparia Michx. x V. viniferaL. = Othello. Nt. delavári (B, Bh, K, Mó),delevári (Ny); izabella (B, Mé, Mó, Va), izabëlla(K, Kb, Ml); konkord magántermő (Bh,K), konkòr (It, Mb, Va); nova (B, Bh, Bt,K, Kb, Kd, Kf, Kk, Mb, Mé, Mó, Ny, Sz,Va), nova (It, T); otelló (Bh, Ny, Va), otëlló(K, Mb) || Ro. nóva (Nş).*V. riparia Michx. = V. vulpina auct. nonL.; ripariaszőlő; viţă riparia. É-Am, Ms (Eplián).Direkttermő fajták őseként (l.. az előzőszócikket!).*V. vinifera L. ! nemes szőlő; viţă de vie.Eua–Med, Ms (Ep-lián). Közönséges házkörüli és szőlőskerti gyümölcs, a házakra futtatvatöbbnyire direkttermő hibridként. Nt.szőlő (B, Bh, Kb, Mb, Mé, Mk, Ml, Mó, Ny,T, Va), szőlő (Kf), szőlő (K), szöllő (F, Kk,Kp, Sz), szőllő (Bt, It, Kd, Szu, V). Tájfajták:bùrgondi (B), bùrgundi (Sz); Csabagyöngye (B,Bh, F, K, Kp, Mb, Szu); darázsút (Mb);fejír lányka (Mé); járdovány tömött szemű(Bh, K, Kp, Mb, Va); kecskecsecsü (Mé);lëjánka (F, K, Kp), lëányka (Sz); muskotáj(B, Bh), mucskotáj (K); rizling (B, Bh, F, K,Kp, Szu); saszla (Bh, F, K, Kp, Mb, Sz);szőlőkertëk kirájnéja (Mb); szürkebarát (Bh,Kp); unom csak a történeti helynévanyagbanfennmaradt név (vö. Péntek–Szabó 1980.160) || Ro. strúgur (Be, Bi, Dr, Nş, St) |víţă d'e víe (A, Mi, St). Tájfajták: alb (Be);négru (Be, Nş). Nr. A szőlőtermesztés múltszázad végi helyzetével, hanyatlásával JankóJános foglalkozott behatóbban (Jankó 1891.32 kk.). – A legtöbb faluban csak a házakelőtt találhatni egy-egy tőkét (It, Ny, Sz, T).Szu-on van még a filoxéra előtti időből termőtőke. – Úgy tartják, a filoxéra pusztítottaki; de ha uzmarás a tél, akkor is kipusztula szőlő. – A népi gyógyászatban a levelétgennyelszívóként használják. – A szőlővizet(Lacrima viti) szembe csepegtették, mosakod-
tak vele szeplő ellen (Mb). – Ha gyengül aszem, tavasszal szőlőmetszéskor felfogják avesszőből kicsepegő nedvet, s abba belemártvanévtelen ujjukat, azzal többször megmossák aszemet. – Sárgaság ellen fekete szőlő borábamézet tesznek, három napig állni hagyják,csak azután fogyaszthatja a beteg. Vö. Kovács1976. – Az otellóból készített vörösbort vérszegénységellen használjak. Vö. Kóczián etal. 1977. – A szőlő, szőlőlevél, szőlőgerezd hímzésmintakéntis előfordul. Vö. Péntek 1979. –A belőle alakult földrajzi nevek a legnagyobbmegterheltségűek a növénynévi eredetűek közül.Vö. Péntek–Szabó 1980. 159–60.VOGELIA Med. l. NesliaWWALDSTEINIA Willd. (Rosaceae)W.geoides Willd.; Waldsteinpimpó. Balk–Pont (Krím–Kaukázus), H. Tölgyerdőkben,ritka: Kb, Szászlóna.WISTERIA Nutt. (Fabaceae)*W. sinensis (Sims.) Sweet non DC.; lilaakác;măgrin vînăt. Kína, Ms (Ep-lián). Dísznövény,a területen ritka. Nt. lilaakác (Kp,Mv). Kp-ben 4 fa van: fehér akácba oltottákkéreg alá.XXANTHIUM L. (Asteraceae)X. albinum (Widder) H. Scholz = X. TipariumItzigs. et Hertsch. Am ? Ec-Med ? Th.Gyakori, de pontos elterjedése megállapítandó !;Kajántó, Pázmány 1982 (Index Seminum hort.agrobot., Cluj).X. spinosum L. ! szerbtövis; holeră. D–AmTh. Kellemetlen gyom, az Asz-en szórványosvagy gyakori utak mentén, szemetes helyeken,a Esz-en ritkább vagy hiányzik. Nt. szamártüvis(Mé, Nk, V) || Ro. sca rusăsc (Be).X. strumarium L. ! bojtorján szerbtövis;scaietele popii. É-Am ? ma Kozm, Th. Szemeteshelyeken, nem közönséges.YYUCCA L. (Liliaceae; Agavaceae)*Y. filamentosa hort. = Y. smalliana Fern.;pálmaliliom. É-Am (Florida, Kalifornia, Missouri),H. Kiskertekben, temetőkben, viszonylagritka: Bh, Nd. Nt. kaptusz (Sz).ZZANICHELLIA L. (Potamogetonaceae)Z. palustris L.; tófonal; mătriţă. Kozm,HH. Állóvizekben, Szamos-morotvákban Gyés Szászlóna között (ssp. pedicellata Wahlb. –CEA. Szabó 1971).ZANTEDESCHIA Spreng. (Araceae)*Z. aethiopiea (L.) Spreng. ! = Calla aethiopicaE.; kalla, tölcsérvirág. Fokföld (D-Afr),G. Cserepes díszvirág, a területen viszonylaggyakori. Nt. hála (B, E, Gym, It, K, Kb,Kszt–Zt, Mb, Mf, Ml, Mó, Szu, Zs), kalla(Mé) | kálavirág (Kk) | menyasszonyvirág (It) |skála (E, Mb, Va) || Ro. cálă (C, Dr, E, St) |floárea mirése (Cţ) | lilióm gálben (Sz) |muşcátăálbă (Sd).ZEA L. (Poaceae)*Z. mays L. ! kukorica; porumb. D-Am,Th. Kiskertekben, háztájin, szántóföldekenközönséges termesztett növény. Nt. kukurica(Bh, J, K, Kd, Kf, Mb, Mk, Mv) | tengeri305
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214:
154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216:
darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218:
Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220:
JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222:
ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224:
A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226:
ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228:
A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230:
kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232:
A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234:
(csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236:
Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238:
jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240:
víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242:
A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244:
virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246:
A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248:
A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250:
acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252:
AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254:
kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256:
hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258:
Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260:
tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262:
ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264:
szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266:
B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268:
C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270:
ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272:
pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274:
coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276:
COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278:
a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280:
- A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282:
DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284:
DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286:
E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288:
*E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289 and 290:
eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292:
G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293 and 294:
GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295 and 296:
H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 297 and 298:
HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300:
Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302:
1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304:
Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306:
*L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316: OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318: terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320: fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322: 11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324: A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326: PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328: POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330: elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332: P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334: RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336: van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338: gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340: illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341 and 342: hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 343 and 344: Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346: SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348: Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350: THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352: (*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354: ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356: ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357: tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 361 and 362: (Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364: 2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366: erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368: cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370: dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372: fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374: gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376: juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378: kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380: leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382: moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384: pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386: ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388: százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390: töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392: vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394: ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396: crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398: lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400: ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402: piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404: stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406: RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408: Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,