A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
egyhangú döntése felvilágosítja majd az együgyűt, inti a meggondolatlant, szilárddá teszi<br />
az ingadozót és erőssé a gyengét.”5 {NK 135.3}<br />
Minden korban ilyen fegyverekkel támadták az igazság képviselőit. Ezeket az érveket<br />
napjainkban is felhozzák azok ellen, akik a meghonosodott tévedésekkel szemben Isten<br />
Igéjének világos és egyenes tanításait hirdetni merik. „Kik ezek az új tanokat hirdető<br />
prédikátorok? — kiáltanak a népszerű vallásra vágyók. Tanulatlanok, kevesek és<br />
szegényebb osztálybeliek. Mégis azt állítják, hogy náluk van az igazság, és ők Isten<br />
választott népe. Tudatlanok és megtévesztettek. Mennyivel felülmúlja őket számban és<br />
befolyásban a mi egyházunk! Milyen sok kiváló és tanult ember van közöttünk! Mennyivel<br />
erősebbek vagyunk!” Ezek az érvek nagy hatással vannak a világra, de most sem<br />
perdöntőbbek, mint amilyenek a reformátor korában voltak. {NK 136.1}<br />
A reformáció nem ért véget Lutherrel, ahogy azt sokan gondolják. A reformáció e világ<br />
történelmének végéig tart. Luther nagy feladatot kapott. Másokra is tükröznie kellett azt a<br />
világosságot, amelyet Isten reá sugárzott. De Luther nem kapta meg a világnak szánt teljes<br />
világosságot. Luther korától kezdve napjainkig állandóan új fény sugárzik a Szentírásra, új<br />
és új igazságok tárulnak fel. {NK 136.2}<br />
A nuncius beszéde nagy hatással volt az országgyűlésre. Luther nem volt jelen, hogy<br />
Isten szavának világos és megdönthetetlen igazságaival legyőzze a pápaság védelmezőjét.<br />
Senki sem próbálta a reformátort megvédeni. Olyan hangulat lett úrrá, hogy Luthernak és<br />
tanainak elítélésén kívül az eretnekség gyökerét is kiirtották volna, ha ez egyáltalán<br />
lehetséges. Rómának ez volt a legkedvezőbb alkalma, hogy ügyét megvédje. A nuncius<br />
mindent elmondott, amit csak lehetett, hogy magát igazolja. A látszólagos győzelem<br />
azonban a vereség előjele volt. Ettől kezdve az igazság és tévelygés közti különbség jobban<br />
kitűnt, mivel a harc nyíltan folyt tovább. Róma nem volt többé olyan magabiztos, mint<br />
azelőtt. {NK 136.3}<br />
Az országgyűlés tagjainak többsége tétovázás nélkül kiszolgáltatta volna Luthert Róma<br />
bosszújának, de sokan közülük látták és rosszallották az egyház romlottságát, és szerették<br />
volna, ha valaki megállítja azokat a visszaéléseket, amelyeket a német nép a papság<br />
romlottsága és kapzsisága miatt elszenvedett. A nuncius a legkedvezőbb megvilágításban<br />
mutatta be a pápa uralmát. Az országgyűlés egyik tagját azonban az Úr arra indította, hogy<br />
igazi képet fessen a pápai zsarnokság kihatásairól. A szászországi György herceg nemes<br />
határozottsággal állt fel a fejedelmek gyülekezetében, és félelmetes pontossággal<br />
részletezte a pápaság megtévesztéseit, és azok ijesztő következményeit. Zárszavában ezt<br />
mondta: {NK 136.4}<br />
„Íme Róma néhány visszaélése, amely ellene kiált. Nincs bennük már semmi<br />
szégyenérzet, és egyetlen céljuk a... pénz, pénz, pénz... A hitszónokok, akiknek az<br />
igazságot kellene tanítaniuk, mást sem mondanak, mint hazugságot, és nemcsak eltűrik, de<br />
94
Change language