A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
szívesen vállaljuk a halált — mondták az igazság tanúi —, szemünket az eljövendő életre<br />
függesztve.”14 {NK 198.5}<br />
A meauxi üldözés alatt a reformált vallás hirdetői, akiknek megtiltották, hogy<br />
prédikáljanak, máshová mentek. Egy idő után Lefevre Németországba távozott. Farel<br />
visszatért szülővárosába, Kelet-Franciaországba, hogy terjessze a világosságot ott, ahol<br />
gyermekéveit töltötte. A Meaux-ban történtek híre már oda is eljutott, és az igazság, amit<br />
bátran és lelkesen hirdetett, hallgatókra talált. Farelt a hatóságok igyekeztek elhallgattatni,<br />
majd kiűzték a városból. Nem dolgozhatott tovább nyilvánosan, de bejárta a völgyeket és<br />
falvakat. Magánházakban és félreeső mezőkön tanított. Menedéket talált az erdőkben és a<br />
sziklás barlangokban, gyermekkora kedves tanyáin. Isten nagyobb próbákra készítgette.<br />
„A keresztet, az üldözést és Sátán fondorlatait, amelyekre előre figyelmeztettek, nem<br />
kívántam — szólt —, ezek sokkal keményebbek, mintsem magamtól elhordozhatnám őket.<br />
De Isten az én Atyám, Ő adott és mindig fog adni annyi erőt, amennyire szükségem<br />
van.”15 {NK 198.1}<br />
Mint az apostolok korában, az üldözés most is „inkább az evangélium terjedését”<br />
szolgálta (Fil l:l2). A Párizsból és Meaux-ból kiűzöttek „szétszóródtak, elmentek, és<br />
hirdették az igét” (Acs 8:4). A világosság így talált utat Franciaország sok távoli<br />
vidékére. {NK 198.2}<br />
Isten új munkásokat készített fel műve előbbrevitelére. Párizs egyik iskolájában tanult<br />
egy komoly, csendes ifjú, aki bizonyságát adta jó képességeinek és éles eszének. Nem<br />
kevésbé tűnt ki feddhetetlen életével, mint szellemi frissességével és a vallás iránti<br />
szeretetével. Lángelméje és szorgalma csakhamar az iskola büszkeségévé tette, és bízvást<br />
jósolták, hogy Kálvin János az egyház egyik legtehetségesebb és legnevesebb védelmezője<br />
lesz. De egy mennyei fénysugár behatolt még a skolasztika és a babona falai közé is,<br />
amelyek Kálvint körülzárták. Borzadással hallgatta az új tant, egyáltalán nem kételkedve<br />
abban, hogy az eretnekek megérdemelték a tűzhalált. Akaratlanul is szemtől szembe került<br />
az eretnekséggel, és arra kényszerült, hogy próbára tegye, milyen hatalma van a katolikus<br />
teológiának a protestáns tanítással vívott csatában. {NK 198.3}<br />
Kálvin egyik unokatestvére, aki a reformátorok mellé állt, Párizsban volt. A két rokon<br />
gyakran találkozott, és megbeszélték egymással a keresztény világot felkavaró dolgokat.<br />
„Csak két vallás van a világon — mondta a protestáns Olivetan. Az egyik vallás az, amit<br />
az emberek találtak ki. Ezekben az ember ceremóniákkal és jó cselekedetekkel akarja<br />
menteni magát. A másik vallás a Biblia vallása, amely azt tanítja, hogy üdvösségre<br />
kizárólag Isten ingyen kegyelméből juthat az ember.” {NK 198.4}<br />
„Egyik új tanotok sem kell nekem — kiáltotta Kálvin —, azt hiszed, hogy mindig<br />
tévedésben éltem?”16 {NK 199.1}<br />
141
Change language