A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
Az egész város alig várta, hogy lássa ezt a rendkívüli embert, és csakhamar látogatók<br />
tömege kereste fel szálláshelyét. Luther épphogy felgyógyult betegségéből. El volt<br />
csigázva a két teljes hétig tartó úttól; készülnie kellett a másnapi fontos alkalomra. Csendre<br />
és pihenésre volt szüksége. De olyan sokan akarták látni, hogy csak néhány órát tudott<br />
pihenni, és máris kíváncsi nemesek, lovagok, papok és polgárok gyűltek köréje. A<br />
nemesség sok olyan tagja volt köztük, akik bátran követelték a császártól az egyházi<br />
visszaélések felszámolását, és akiket Luther szava szerint „felszabadított az én<br />
evangéliumom”15. Ellenségek éppúgy jöttek, mint barátok, hogy megnézzék a<br />
rettenthetetlen szerzetest. Luther rendíthetetlen nyugalommal fogadta őket. Kérdéseikre<br />
méltósággal és bölcsen válaszolt. Határozottan és bölcsen viselkedett. Sápadt, sovány, de<br />
kedves arcán, amelyen nyomot hagyott a kemény munka és a betegség, öröm látszott.<br />
Ünnepélyes és mélységesen komoly szavaiból olyan erő áradt, amely még ellenségei szívét<br />
is érintette. Mind barát, mind ellenség tele volt csodálkozással. Egyesek előtt nem volt<br />
kétséges, hogy Isten hatalma kíséri; mások azt mondták, amit a farizeusok Krisztusról:<br />
„Ördög van benne.” {NK 141.2}<br />
Másnap Luthert az országgyűlés elé idézték. Egy császári tisztviselőnek kellett a<br />
kihallgatási terembe vezetnie. Mégis csak nehezen tudott eljutni oda. Minden út zsúfolásig<br />
megtelt bámészkodókkal. {NK 141.3}<br />
Az emberek nagyon kíváncsiak voltak arra a barátra, aki szembe mert szállni a pápa<br />
hatalmával. {NK 142.1}<br />
Mielőtt Luther bírái elé lépett, egy idős tábornok, számos csata hőse, kedvesen mondta<br />
neki: „Szegény barát, szegény barát, nemesebb az a harc, amelyet te vállalsz, mint az<br />
enyém volt, vagy bármely parancsnoké a legvéresebb csatában. De ha ügyed igaz, és biztos<br />
vagy benne, menj Isten nevében előre, és ne félj semmitől! Isten nem hagy el.”16 {NK<br />
142.2}<br />
Luther végre a tanács előtt állt. A császár a trónon ült. A birodalom legjelesebb<br />
személyiségei vették körül. Soha ember nem jelent meg ennél impozánsabb gyülekezet<br />
előtt, mint amely előtt Luther Mártonnak kellett hitéért kiállnia. A puszta tény, hogy<br />
megjelent, már maga jelentős győzelem volt a pápaság felett. A pápa elítélte ezt az ember,<br />
és ő most a törvényszék előtt állt, amely ezzel a tettével a pápa fölé helyezte magát. A pápa<br />
egyházi büntetéssel sújtotta Luthert, és kizárta minden emberi társadalomból. Ennek<br />
ellenére ez a törvényszék tisztelettel megidézte, és a világ legtiszteletreméltóbb gyűlése<br />
fogadta. A pápa örök hallgatásra ítélte, és most szólni készült a keresztény világ<br />
legtávolabbi részeiből összehívott figyelmes hallgatók ezrei előtt. Tehát Luther<br />
közreműködésével óriási fordulat történt. Róma ereszkedett le trónjáról, és egy szerzetes<br />
hangja volt az, ami megalázta.17 {NK 142.3}<br />
98
Change language