A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
Isten apránként tárta fel az igazságot a vezetőknek, ahogy a nép be tudta fogadni. Századról<br />
századra egyik hűséges munkás követte a másikat, hogy egyre tovább vezessék a népet a<br />
reformáció útján. {NK 95.2}<br />
Az egyházszakadás tovább tartott. Most már három pápa versengett a főhatalomért, és<br />
viszályuk bűnbe sodorta és felkavarta a keresztény világot. Nem volt elég, hogy egyházi<br />
átokkal dobálóztak, még földi fegyverekhez is folyamodtak. Mindegyik igyekezett<br />
fegyvereket vásárolni, és katonákat szerezni. Természetesen pénzre volt szükség; és hogy<br />
pénzhez jussanak, áruba bocsátották az egyháznak adott ajándékokat, hivatalokat és<br />
áldásokat.5 A papok is, feletteseik példáját követve, lelki javakkal üzérkedtek.<br />
Harcoltak, hogy megalázzák vetélytársaikat, és megerősítsék saját hatalmukat. Husz napról<br />
napra egyre erőteljesebben emelte fel hangját a vallás leple alatt megtűrt förtelmességek<br />
ellen, és a nép nyíltan okolta a katolikus vezetőket azokért a szenvedésekért, amelyek a<br />
keresztény világot sújtották. {NK 95.3}<br />
Úgy tűnt, hogy Prága városa ismét véres küzdelem küszöbén áll. Mint ahogy az előbbi<br />
korokban is volt, most is Isten szolgáját vádolták meg azzal, hogy Ő „az Izrael<br />
megháborítója” (lKir 18:17). A város újra egyházi átok alá került, Husz pedig visszavonult<br />
szülőfalujába. Véget ért bizonyságtevése, amely oly híven hangzott a szeretett Betlehemkápolnából.<br />
Mielőtt azonban életét az igazság tanújaként feláldozta volna, nagyobb<br />
szószékről kellett szólnia az egész keresztény világhoz. {NK 96.1}<br />
Zsigmond császár kívánságára a három rivális pápa közül az egyik, XXIII. János, az<br />
Európát felzaklató bajok orvoslására egyetemes zsinatot hívott össze Konstanzban. XXIII.<br />
János egyáltalán nem örült annak, hogy a zsinatot össze kell hívnia. Jelleme és politikája<br />
még az olyan főpapok vizsgálódását sem bírta ki, akiknek az erkölcse éppoly laza volt,<br />
mint a korabeli egyházvezetőké, Zsigmond kívánságával azonban nem mert<br />
szembeszegülni.6 {NK 96.2}<br />
A zsinat fő célja az egyházszakadás orvoslása és az eretnekség kiirtása volt. Ezért a két<br />
ellenpápát és Husz Jánost, az új nézetek fő terjesztőjét a zsinat elé idézték. Az előbbiek,<br />
féltve biztonságukat, nem jelentek meg személyesen, hanem megbízottaikkal<br />
képviseltették magukat. János pápa, a zsinat látszólagos összehívója súlyos kétségek között<br />
jött el. Azt gyanította, hogy a császár titokban el akarja távolítani, és félt, hogy számot kell<br />
adnia a tiarát meggyalázó bűnökért, és azokért, amelyekkel azt megszerezte. Mégis nagy<br />
pompával, a legmagasabb rangú egyházi személyek és udvaroncai kíséretében vonult be<br />
Konstanzba. A város egész papsága és előkelősége, a polgárok hatalmas tömegével együtt<br />
kiment, hogy fogadja. A pápa feje felett arany baldachin volt, amelyet négy főmagisztrátus<br />
vitt. Az oltáriszentséget előtte vitték. A bíborosok és nemesek díszes öltözéke impozáns<br />
látványt nyújtott. {NK 96.3}<br />
63
Change language