A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
megajándékozná boldogsággal, ha jellemének igazságossága és kormányzatának törvényei<br />
ezt lehetővé tennék. Körülveszi őket szeretetének jeleivel, megismerteti velük törvényét,<br />
és felkínálja nekik kegyelmét. De ők semmibe veszik szeretetét, nem törődnek törvényével,<br />
és elutasítják kegyelmét. Miközben élvezik ajándékait, meggyalázzák az Ajándékozót.<br />
Gyűlölik Istent, mert tudják, hogy irtózik bűneiktől. Az Úr sokáig tűri<br />
megátalkodottságukat, de végül eljön a kritikus pillanat, amikor sorsuk eldől. Láncolja<br />
magához e lázadókat? Kényszerítse őket akarata teljesítésére? {NK 482.2}<br />
Akik Sátánt választották vezérüknek, és akiket ő irányít, azok nem alkalmasak az<br />
Istennel való közösségre. A gőg, a csalás, a mértéktelenség, a kegyetlenség beágyazódott<br />
jellemükbe. Beléphetnek-e a mennybe ezek az emberek, hogy örökre együtt legyenek<br />
azokkal, akiket a földön megvetettek és gyűlöltek? Az igazság soha nem lesz kellemes a<br />
hazugnak; a szelídség nem lesz kívánatos a beképzeltnek és gőgösnek; a tisztaság nem<br />
tetszetős az erkölcstelennek; az önzetlen szeretet nem vonzó az önzőnek. Milyen örömet<br />
kínálhat a menny a földi érdekeknek élő, önző embereknek? {NK 482.3}<br />
Mi lenne, ha azok, akik egy életen át Isten ellen lázadtak, egyszerre csak a mennyben<br />
találnák magukat — ott, ahol minden öröktől fogva szent és tökéletes; ahol minden szív<br />
tele van szeretettel, minden arc boldogságtól ragyog; ahol az öröm elragadtatott zenéje<br />
dicsőíti Istent és a Bárányt; ahol a királyi széken ülő arcáról fény sugárzik a<br />
megváltottakra? Tudnának-e azok, akik teljes szívükből gyűlölik Istent, az igazságot és a<br />
szentséget, a mennyei sokaság közé lépve himnuszt énekelni? El tudnák-e viselni Isten<br />
dicsőségét és a Bárányét? Semmiképpen! Kegyelmi idejük évekig tartott. Formálhatták<br />
volna jellemüket a mennyei életre. De nem tanulták meg szeretni a tisztaságot és nem<br />
tanulták meg a menny nyelvét. Most pedig már túl késő. Azok, akik egész életükben Isten<br />
ellen lázadtak, alkalmatlanok a mennyei életre. A menny tisztasága, szentsége és békéje<br />
kínszenvedés lenne számukra; Isten dicsősége pedig megemésztő tűz. Menekülnének arról<br />
a szent helyről. Szívesen fogadnák a pusztulást, hogy elrejtőzhessenek annak színe elől,<br />
aki meghalt üdvösségükért. A gonoszok sorsa saját döntésük következménye. A mennyből<br />
való kirekesztésük, ami rajtuk múlik, Isten részéről igazságos és irgalmas cselekedet. {NK<br />
483.1}<br />
Miként az özönvíz idején a víz, azon a nagy napon a tűz fogja hirdetni Isten döntését,<br />
amely szerint a gonoszok gyógyíthatatlanok. Nem akarják Isten tekintélyét elismerni.<br />
Akaratukat a lázadásra használták. És amikor életük véget ér, túl késő lesz ahhoz, hogy<br />
megtanuljanak Isten szerint gondolkozni; túl késő a törvényszegés útjáról az<br />
engedelmesség útjára térni, a gyűlöletet szeretetre változtatni. {NK 483.2}<br />
Isten megkímélte a gyilkos Kain életét. Példájából láthatja a világ, mi lenne, ha a bűnös<br />
élve maradva folytathatná zabolátlan gonoszságát. Kain „vallásának” és példájának<br />
hatására utódai tömegesen süllyedtek a bűnbe, amíg „megsokasult az ember gonoszsága a<br />
359
Change language