12.04.2023 Views

A Nagy Tiltakozás_

És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.

És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />

aranyozásra! ... Semmit se költsetek az élet kérkedésének kielégítésére, az emberek<br />

csodálatának vagy dicséretének elnyerésére... »Amíg jólétben vagy, addig az emberek jót<br />

mondanak rólad«, amíg »bíborba és patyolatba« öltözöl, »mindennap dúsan vigadozván«,<br />

kétségkívül sokan megdicsérik ízléses eleganciádat, bőkezűségedet és vendégszeretetedet.<br />

De ne vedd meg ilyen drágán dicséretüket! Inkább elégedj meg azzal a tisztességgel, ami<br />

Istentől származik!”9. Ezt a tanítást azonban korunk számos egyházában figyelmen kívül<br />

hagyják. {NK 344.2}<br />

A vallásosság népszerű lett a világban. Hatalmasságok, politikusok, jogászok, orvosok,<br />

kereskedők lépnek be az egyházba, hogy kivívják a társadalom tiszteletét és bizalmát; hogy<br />

saját földi érdekeiket szolgálják. Így próbálják igaztalan ügyeiket a kereszténység<br />

látszatával takarni. E megkeresztelt világias emberek vagyonától és befolyásától<br />

megerősödött vallási közösségek még nagyobb népszerűségre és pártfogásra tartanak<br />

igényt. Gazdagon díszített, pompás templomok épülnek elegáns utcákban. A hívek<br />

költségesen és divatosan öltözködnek. Jól megfizetik a tehetséges lelkészt, hogy<br />

„szórakoztassa” és vonzza az embereket. A lelkésznek prédikációiban nem szabad<br />

mindennapi bűnöket érintenie, hanem az előkelőség fülének kellemes és tetszetős dolgokat<br />

kell mondania. Így előkelő bűnösök szerepelnek az egyház névsorában, a kegyesség<br />

látszata pedig divatos bűnöket rejteget. {NK 344.3}<br />

Arra a kérdésre, hogy a látszat-keresztények ma milyen magatartást tanúsítanak a<br />

világgal szemben, egy jelentős világi folyóirat ezt a magyarázatot adja: „Az egyház<br />

észrevétlenül engedett korunk szellemének, és istentiszteleti formáit a modern<br />

követelményekhez igazítja.” „Az egyház ma igazán minden eszközt felhasznál, ami<br />

vonzóvá teszi a vallást.” A metodizmusról egy író így nyilatkozik a New York<br />

Independentben: „A vallásos és vallástalan emberek közti választóvonalra fokozatosan<br />

valamiféle homály borul, és mindkét részről lelkesen fáradoznak azon, hogy a<br />

cselekedeteik és a szórakozási módjuk közötti különbséget elmossák.” „A vallás<br />

népszerűsége nagymértékben megnöveli azoknak a számát, akik anélkül szeretnék előnyeit<br />

biztosítani maguknak, hogy pontosan eleget tennének követelményeinek.” Howard Crosby<br />

szerint: „<strong>Nagy</strong> kihatása van annak, hogy Krisztus egyháza oly kevéssé hajtja végre Urának<br />

elgondolásait. Miként a hajdani zsidók engedték, hogy a bálványimádó népekkel való<br />

meghitt kapcsolatuk ellopja szívüket Istentől..., Jézus egyháza a hitetlen világgal való<br />

helytelen kapcsolatával ma éppígy elhagyja igazi létének mennyei rendjét. Isten<br />

kinyilatkoztatásaitól idegen következtetésekre jutva, a kegyelemben való növekedést<br />

támadó érveket használva követi a krisztustalan társadalom jóllehet sokszor tetszetős, de<br />

veszedelmes szokásait.”10 {NK 345.1}<br />

A világiasságnak és az élvezethajhászásnak ebben az áradatában szinte teljesen<br />

elveszett a Krisztusért való önmegtagadás és önfeláldozás. „Gyülekezeteink néhány tagját<br />

— férfiakat és nőket-, akik ma aktívan részt vesznek a gyülekezeti életben,<br />

252

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!