A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
munka mentes volt azoktól a szélsőségektől, amelyek mindig megmutatkoznak, amikor az<br />
emberi túlfűtöttséget nem szabályozza Isten szavának és Lelkének befolyása. Hasonló<br />
dolog történt, mint amikor az ősi Izrael Isten szolgáinak dorgáló üzenetére megalázkodva<br />
visszatért az Úrhoz. Ez a munka magán viselte azokat a vonásokat, amelyek Isten munkáját<br />
jellemzik minden korban. Kevés elragadtatott öröm volt látható a hivőkön. Inkább<br />
mélységesen kutatták szívüket, megvallották bűneiket, és elfordultak a világtól.<br />
Felkészülni az Úrral való találkozásra — ez volt a küzdő lelkek célja. Kitartóan<br />
imádkoztak, és fenntartás nélkül az Úrnak szentelték magukat. {NK 358.2}<br />
Miller így jellemezte ezt a munkát: „Nincs nagy örömkitörés. Mintha ezt arra az időre<br />
tartogatnák, amikor az egész menny és föld együtt fog örvendezni kibeszélhetetlen és teljes<br />
dicsőségben. Nincs kiáltás; ezt is akkorra őrzik, amikor az a mennyből hangzik. Az<br />
énekesek hallgatnak; várják, hogy az angyalok seregéhez, a mennyei kórushoz<br />
csatlakozhassanak... Nincsenek eltérő nézetek: mindenkinek egy a szíve és egy a<br />
lelke.”5 {NK 358.3}<br />
A mozgalom egy másik résztvevője ezt a bizonyságot tette: „A mozgalom azt<br />
eredményezte, hogy az emberek mindenütt alapos önvizsgálatot tartottak, és mélyen<br />
megalázták lelküket a magasságos menny Istene előtt. Nem ragaszkodtak többé e világ<br />
dolgaihoz, kigyógyultak az ellenségeskedésből és a gyűlölködésből. Megvallották<br />
hibáikat, Isten előtt sírva, bűnbánó és megtört szívvel esdekeltek bocsánatért, és kérték,<br />
hogy fogadja el őket. Emberek úgy megalázkodtak, mint még soha. Ahogy Isten Jóel<br />
próféta által megparancsolta, az Úr nagy napjának küszöbén szívüket szaggatták meg, nem<br />
ruhájukat, és az Úrhoz fordultak böjtöléssel, sírással és kesergéssel. Miként Isten Zakariás<br />
által kijelentette, a kegyelem és könyörületesség lelke kiáradt Isten gyermekeire; arra<br />
tekintettek, akit átszegeztek, és nagy sírás volt az országban... Akik várták az Urat,<br />
megsanyargatták lelküket Őelőtte.”6 {NK 358.4}<br />
Az apostolok kora óta támadt nagy vallási megmozdulások közül egyik sem volt<br />
mentesebb az emberi hibáktól és sátáni mesterkedésektől, mint az 1844. évi őszi<br />
mozgalom. A mozgalomnak azok a résztvevői, akik erősen álltak az igazság talapzatán,<br />
még most, hosszú évek múltán is érzik annak az áldott munkának a szent befolyását, és<br />
tanúsítják, hogy az Istentől volt. {NK 359.1}<br />
A hívásra — „Imhol jő a Vőlegény! Jöjjetek elébe!” — a várakozók „felkelének... és<br />
elkészíték az ő lámpásaikat”. Addig ismeretlen élénkséggel és érdeklődéssel kutatták Isten<br />
Igéjét. Isten angyalokat küldött a mennyből, hogy felrázzák a csüggedteket, és felkészítsék<br />
őket az üzenet fogadására. A munka nem emberi bölcsességre és felkészültségre épült,<br />
hanem Isten hatalmára. Nem a legtehetségesebbek, hanem a legalázatosabbak és<br />
legáldozatkészebbek voltak azok, akik először hallották meg a hívást, és elsőként<br />
engedelmeskedtek. A gazdálkodók a mezőn hagyták terményeiket, a kézmívesek letették<br />
264
Change language