A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
szívott. Ó mennyi szenvedésembe került — jóllehet a Szentírás mellettem szólt —, míg<br />
önmagam előtt igazoltam, hogy a pápával szemben mernem kell egymagam kiállni, és őt<br />
Antikrisztusnak nevezni! Mennyit gyötrődtem! Hányszor tettem fel magamnak azokat a<br />
metsző kérdéseket, amelyeket oly sokszor hallottam a pápisták ajkáról: »Csak te vagy<br />
bölcs? Lehetséges, hogy mindenki más téved? És ha mégis te vagy az, aki téved és aki oly<br />
sok lelket tévedésbe, majd pedig az örök kárhozatba sodor?« Harcoltam magammal is és<br />
Sátán ellen is. De Krisztus csalhatatlan szava erőssé tette szívemet e kétségekkel<br />
szemben.”34 {NK 131.1}<br />
A pápa már korábban azzal fenyegette Luthert, hogy egyházi átokkal sújtja, ha nem<br />
tagadja meg tanait. Fenyegetését most beváltotta. Egy újabb bulla jelent meg, amely<br />
kimondta, hogy Luther végleg különvált a római egyháztól, és a menny átkozottjának<br />
bélyegezte őt és mindazokat, akik tanait elfogadják. A nagy küzdelem most kezdődött el<br />
igazán. {NK 131.2}<br />
Mindazok, akiket Isten a koruknak különösképpen szóló igazságok hirdetésével bíz<br />
meg, támadások célpontjává lesznek. Luther korában is volt jelenvaló igazság, amely<br />
ebben az időben különösen fontos volt. Az egyháznak ma is megvan a jelenvaló igazsága.<br />
Istennek, aki mindent szándéka szerint cselekszik, tetszett, hogy embereket különböző<br />
körülmények közé helyezzen, és koruk sajátosságainak megfelelő feladatokkal bízzon<br />
meg. Az igazság nagyobb távlatai tárulkoznak fel előttük, ha értékelik a kapott<br />
világosságot. A többségben azonban ma sincs nagyobb vágy az igazság után, mint annak<br />
idején a Lutherral ellenkező katolikusokban. Az emberi elméleteknek és hagyományoknak<br />
Isten Igéjével szemben ma is épp oly keletje van, mint a korábbi századokban. Ne<br />
számítson a jelenvaló igazság hirdetője arra, hogy kedvezőbb fogadtatásban részesül, mint<br />
a korábbi reformátorok! A nagy küzdelem, amely Krisztus és Sátán — az igazság és<br />
tévelygés — között folyik, a világtörténelem végéig egyre hevesebb lesz. {NK 131.3}<br />
Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, ami az<br />
övé; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket<br />
e világból, azért gyűlöl titeket a világ. Emlékezzetek meg ama beszédekről, amelyeket én<br />
mondtam néktek. Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is<br />
üldöznek majd; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd” (Jn 15:19-<br />
20). Az Úr azonban ezt is világosan kijelentette: „Jaj néktek, mikor minden ember jót mond<br />
felőletek; mert éppen így cselekedtek a hamis prófétákkal az ő atyáik” (Lk 6:26). A világ<br />
lelkülete ma sem egyezik meg jobban Krisztus lelkületével, mint régebben, és azokat, akik<br />
Isten Igéjét tisztán prédikálják, ma sem fogadják szívesebben, mint annak idején. Az<br />
igazság megtámadásának formái változhatnak. Lehet, hogy a gyűlölet kevésbé nyílt, mert<br />
ravaszabb, de ugyanazok az ellentétek ma is megvannak, és meg fognak mutatkozni az<br />
idők végéig. {NK 132.1}<br />
90
Change language