A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
9. Fejezet - A Svájci reformátor<br />
Isten éppolyan elgondolás szerint választotta ki az egyház reformátorait, mint alapítóit.<br />
A mennyei Tanító mellőzte a föld nagyjait, a rangosokat és gazdagokat, akik hozzászoktak<br />
a vezetőknek „kijáró” dicsőítéshez és hódolathoz. E gőgös, beképzelt, felsőrendűségben<br />
tetszelgő emberek soha nem szántak volna meg másokat, és az alázatos Názáreti nem tudta<br />
volna őket munkatársaivá formálni. Jézus a tanulatlan, szorgos galileai halászokat<br />
szólította meg: „Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok!” (Mt<br />
4:19). E tanítványok alázatosak és tanulékonyak voltak. Minél kevésbé kerültek koruk<br />
hamis tanításainak hatása alá, Krisztus annál nagyobb eredménnyel tudta őket szolgálatra<br />
tanítani és képezni. Így volt ez a nagy reformáció idején is. A legnevesebb reformátorok<br />
szerény születésű emberek voltak, akiket nem szédített meg a rang, nem befolyásolt a<br />
fanatizmus és a papi furfang. Isten egyszerű eszközökkel akart nagyszerű eredményeket<br />
elérni. Így nem embereké a dicsőség, hanem Istené, aki általuk akarata és tetszése szerint<br />
munkálkodik. {NK 156.1}<br />
Néhány héttel azután, hogy Luther a szászországi bányász hajlékában meglátta a<br />
napvilágot, az Alpok hegyei között, egy marhapásztor kunyhójában megszületett Zwingli<br />
Ulrik. Zwingli gyermekkori környezete és neveltetése alkalmas volt arra, hogy küldetésére<br />
felkészítse. A természet csodálatos szépsége és lenyűgöző fensége már korán felébresztette<br />
gyermeki lelkében Isten nagyságának, hatalmának és fenségének érzetét. A környező<br />
hegyek közt véghezvitt hőstettek történetei meghatározták fiatal életének törekvéseit.<br />
<strong>Nagy</strong>anyjától ismerte meg azt a néhány kedves bibliai történetet, amelyeket ez az istenfélő<br />
asszony az egyház legendái és hagyományai közül kiválogatott. Zwinglit mélységesen<br />
érdekelték a pátriárkák és próféták, a Palesztina dombjain nyájukat őrző és angyalokkal<br />
beszélgető pásztorok, a betlehemi gyermek és a keresztre feszített Krisztus csodálatos<br />
tettei. {NK 156.2}<br />
Luther Jánoshoz hasonlóan Zwingli apja is iskoláztatni akarta fiát. Ezért a gyermek már<br />
nagyon fiatalon elkerült szülőföldjéről, az Alpok völgyéből. Zwingli Ulrik értelmi világa<br />
rohamosan fejlődött, és csakhamar felmerült a kérdés, hogy hol lehet tanítására alkalmas<br />
tanárokat találni. Tizenhárom éves korában Bernbe ment, ahol akkor Svájc legkiválóbb<br />
iskolája volt. Itt azonban olyan veszély fenyegette, amely könnyen meghiúsíthatta volna a<br />
hozzá fűzött reményeket. A szerzetesek mindenképpen rá akarták venni arra, hogy lépjen<br />
be egy kolostorba. A dominikánus és ferencrendi szerzetesek versengtek a nép kegyeiért.<br />
Templomaik hivalkodó díszeivel, szertartásaik pompájával, híres ereklyéik és csodatevő<br />
bálványaik vonzerejével igyekeztek híveik pártfogását megszerezni. {NK 157.1}<br />
A berni dominikánusok felismerték, hogy ennek a tehetséges ifjú tudósnak a<br />
megnyeréséből hasznot húzhatnak és dicsőséget szerezhetnek maguknak. Ez a rendkívüli<br />
ifjú, ez a szónoki és írói tehetség, ez a zenei és költői zseni vonzóbbá tenné<br />
109
Change language