A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
próféciaismeret növekszik, és sokan szent komolysággal hirdetik, hogy az ítélet<br />
elközelgett. {NK 318.2}<br />
Az adventmozgalom a különböző keresztény országokban egyszerre tűnt fel, akárcsak<br />
a XVI. századi nagy reformáció. Mind Európában, mind Amerikában hivő és imádkozó<br />
emberek úgy érezték, hogy tanulmányozniuk kell a próféciákat. Az ihletett feljegyzést<br />
nyomon követve meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy mindennek a vége az ajtó<br />
előtt van. A különböző országokban élő elszigetelt keresztény csoportok kizárólag a<br />
Szentírás tanulmányozása nyomán arra a meggyőződésre jutottak, hogy a Megváltó<br />
adventje közel van. {NK 318.3}<br />
1821-ben, három évvel azután, hogy Miller az ítélet idejével foglalkozó próféciákat<br />
értelmezte, dr. Joseph Wolff, „a világ misszionáriusa” hirdetni kezdte, hogy az Úr<br />
nemsokára eljön. Wolff németországi zsidó családban született. Apja rabbi volt. Wolff már<br />
nagyon fiatalon meggyőződött a keresztény vallás igazságáról. Ez az éles eszű, érdeklődő<br />
fiú kíváncsian figyelte azokat a beszélgetéseket, amelyek atyja házában folytak, ahol az<br />
istenfélő zsidók naponta összegyűltek, hogy népük reményéről és váradalmáról — az<br />
eljövendő Messiás dicsőségéről és Izrael helyreállításáról — beszéljenek. Egy napon<br />
hallott a Názáreti Jézusról, és megkérdezte, ki az. „Egy zsidó a legtehetségesebbek közül<br />
— volt a válasz. — De mivel azt színlelte, hogy Ő a Messiás, a zsidó törvényszék halálra<br />
ítélte.” „Miért pusztították el Jeruzsálemet — vágott vissza a fiú —, és miért vagyunk<br />
rabságban?” „Ó jaj, azért — válaszolt az apa —, mert a zsidók megölték a prófétákat.” A<br />
gyermekben azonnal felmerült ez a gondolat: „Talán Jézus is próféta volt, és a zsidók<br />
megölték, pedig ártatlan volt.”1 Annyira erőt vett rajta ez az érzés, hogy sokszor ácsorgott<br />
a keresztény templomon kívül, hogy hallja a prédikációt, de belépnie nem volt szabad. {NK<br />
318.4}<br />
Még csak hétéves volt, amikor egy idős keresztény szomszéd előtt azzal dicsekedett,<br />
hogy milyen diadalmas lesz Izrael jövője a Messiás eljövetelekor. Az idős ember kedvesen<br />
válaszolt: „Drága fiam, én megmondom neked, ki volt az igazi Messiás: a Názáreti Jézus...,<br />
akit őseid keresztre feszítettek, mint a régi prófétákat. Menj haza, és olvasd el Ésaiás<br />
könyve 53. fejezetét, és meg fogsz győződni arról, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia!”2 A<br />
fiúban hit ébredt. Hazatérve elolvasta Ésaiás 53. fejezetét, és csodálta, hogy az ige<br />
tökéletesen teljesedett a Názáreti Jézus életében. Igazat mondott-e az a keresztény? A fiú<br />
kérte atyját, hogy magyarázza meg ezt a próféciát, de olyan rideg hallgatásba ütközött,<br />
hogy soha többé nem merte felhozni ezt a témát. De egyre jobban szeretett volna többet<br />
megtudni a keresztény vallásról. {NK 319.1}<br />
Zsidó otthonában azonban gondosan elrejtették előle azt, amit úgy szeretett volna<br />
megismerni. Már tizenegy éves korában elhagyta atyja házát. Kiment a nagy világba, hogy<br />
tanuljon; hogy maga döntse el, mi legyen a vallása, és milyen pályát válasszon. Egy ideig<br />
233
Change language