A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
Williams buzgón kutatta az igazságot, és Lehetetlennek tartotta, akárcsak Robinson, hogy<br />
már eljutottak volna Isten szavának teljes világosságára. Williams „volt az első az újkori<br />
kereszténységben, aki a vallásszabadság tantételére és a törvény előtti nézetegyenlőségre<br />
épített polgári kormányzatot alapított”11. Azt mondta, hogy a magisztrátusok kötelessége<br />
a bűn megfékezése, nem pedig a lelkiismeret irányítása. „A nép vagy a magisztrátusok<br />
meghatározhatják — mondta —, hogy mivel tartozik az ember az embernek, de amikor<br />
megkísérlik az embernek Isten iránti kötelességét előírni, túllépik hatáskörüket, és<br />
megszűnik a biztonság. Mert világos, hogy ha a magisztrátus kezében van a hatalom, ma<br />
egyféle hitrendszert ír elő, holnap pedig másikat, amint azt Angliában a különböző királyok<br />
és királynők, vagy a római egyház különböző pápai és zsinatai tették. A vallás így egy<br />
hatalmas káoszszó válna.”12 {NK 261.1}<br />
Az államegyház istentiszteleteinek látogatása bírság vagy börtönbüntetés terhe mellett<br />
kötelező volt. „Williams helytelenítette ezt a törvényt. Az angol törvénykönyv legrosszabb<br />
rendelkezése az volt, amely kötelezővé tette az egyházközség templomának látogatását. A<br />
természetes emberi jogok nyílt megsértését látta abban a rendelkezésben, amely azt<br />
követelte az embertől, hogy más hitvallásúakhoz csatlakozzék. A vallástalant és vonakodót<br />
a nyilvános istentiszteletre hurcolni egyenlő a képmutatás megkövetelésével... Senkit sem<br />
szabad akarata ellenére templomba vagy istentisztelet meghallgatására kényszeríteni** —<br />
mondta Williams. — »Hogyan?! — kiáltotta egyik ellenfele, elcsodálkozva véleményén<br />
— nem méltó a munkás a bérére?« »De igen — hangzott a válasz —, de csak azoktól, akik<br />
felfogadták.«”13 {NK 261.2}<br />
Roger Williamsben a hűséges lelkészt, a ritka képességű, rendíthetetlenül becsületes és<br />
igazán jóindulatú embert tisztelték és szerették. Azt azonban nem lehet megtűrni, hogy a<br />
polgári magisztrátusok egyházi befolyását következetesen elutasítsa, és hogy<br />
vallásszabadságot követeljen. Ennek az új tannak az alkalmazása — hangoztatták —<br />
„alapjaiban forgatja fel az országot és a kormányzatot”14. Roger Williamset kitiltották a<br />
kolóniákból. Hogy elkerülje a letartóztatást, végül kénytelen volt a hideg és viharos tél<br />
közepette a vadonba menekülni. {NK 263.1}<br />
„Tizennégy héten át ide-oda hányódtam és szenvedtem a zord évszakban — mondta —<br />
, nem tudva, milyen a kenyér és az ágy.” De „a hollók táplálták a pusztában”, és egy odvas<br />
fa sokszor adott neki menedéket.15 Így tartott kínos menekülése a havon és az úttalan<br />
erdőn át, mígnem menedéket talált egy indián törzsnél, amelynek bizalmát és jóindulatát<br />
megnyerte, miközben igyekezett megismertetni velük az evangélium igazságait. {NK<br />
263.2}<br />
Hónapokig tartó hányódás és bolyongás után végül a Narragansett öböl partjai felé vette<br />
útját, és ott lerakta az újkor első olyan államának az alapját, amely a legteljesebb<br />
értelemben elismerte a vallásszabadság jogát. Roger Williams kolóniájában az volt az<br />
189
Change language