A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
emberiséget. Már most is szó esik erről. Rohamosan tért hódít az a mozgalom, amely az<br />
embereket a vasárnap megtartására kényszeríti. {NK 515.1}<br />
Bámulatos, hogy a római egyház milyen fondorlatos. Fel tudja mérni, mi fog történni.<br />
Csak az alkalomra vár. Látja, hogy a protestáns egyházak a hamis szombat elfogadásával<br />
előtte hódolnak, és hogy a protestánsok is azokkal az eszközökkel fogják a vasárnap<br />
megtartását kikényszeríteni, amelyeket ő is alkalmazott a múltban. Akik elvetik az igazság<br />
világosságát, azok igényelni fogják a magát csalhatatlannak nevező hatalom segítségét<br />
annak az intézménynek a felmagasztalásához, amely tőle származik. Hogy Róma milyen<br />
szívesen siet ebben a munkában a protestánsok segítségére, azt nem nehéz kitalálni. Ki<br />
tudná a pápai vezetőknél jobban, miként kell bánni azokkal, akik nem engedelmeskednek<br />
az egyháznak? {NK 515.2}<br />
A római egyház — az egész világot behálózó ágazataival — egyetlen hatalmas<br />
szervezetet képez a Szentszék irányítása mellett, amelynek érdekeit kell szolgálnia.<br />
Híveinek millióit a föld összes országában arra kötelezi, hogy engedelmeskedjenek a<br />
pápának. Bármilyen nemzetiségűek, és bármely ország polgárai, az egyház tekintélyét kell<br />
első helyre tenniük. Az államnak tett esetleges hűségesküjük mögött ott van a Rómának<br />
tett engedelmességi fogadalmuk. Ez a fogadalom feloldoz minden olyan eskü alól, amely<br />
sérti Róma érdekeit. {NK 515.3}<br />
A történelem tanúsítja, hogy Róma milyen ravaszul és szívósan igyekszik beavatkozni<br />
a nemzetek ügyeibe; és ha egyszer megvetette valahol a lábát, még a fejedelmek és a nép<br />
romlásba döntése árán is előtérbe helyezi saját céljait. 1204-ben III. Ince pápa a következő<br />
szokatlan esküt csikarta ki II. Péter aragon királytól: „Én, az aragonok királya, vallom és<br />
ígérem, hogy mindig hű és engedelmes leszek uramhoz, Ince pápához, valamint katolikus<br />
utódaihoz és a római egyházhoz. <strong>Nagy</strong> gondom lesz arra, hogy birodalmam is<br />
engedelmeskedjék neki. Védelmezem a katolikus vallást, és üldözöm az eretnek<br />
romlottságot.”13 Ez összhangban van a római főpap hatalmi igényével, amely szerint a<br />
pápának „joga van császárokat trónjuktól megfosztani”, és „felmenthet alattvalókat<br />
becstelen uralkodók iránti engedelmességük alól”14. {NK 516.1}<br />
Ne felejtsük el, hogy Róma mivel dicsekszik; azzal, hogy soha nem változik. A római<br />
egyház ma is vallja VII. Gergely és III. Ince elveit. Ha hatalmában állna, most is éppoly<br />
erőszakosan megvalósítaná ezeket az elveket, mint a letűnt századokban. A protestánsok<br />
aligha tudják, mit csinálnak akkor, amikor Róma segítségével akarják felmagasztalni a<br />
vasárnapot. Miközben saját céljuk megvalósítására törekszenek, Róma előtt a maga<br />
hatalmának helyreállítása, elvesztett felsőbbségének visszaszerzése lebeg. Jusson csak<br />
érvényre az Egyesült Államokban az az elv, hogy az egyház igénybe veheti, illetve<br />
irányíthatja az államhatalmat, azaz a vallásos szertartások világi törvényekkel<br />
384
Change language