A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
istentiszteleteiket, és jobban növelné rendjük bevételeit, mint bármilyen látványos pompa.<br />
Fondorlattal és hízelgéssel próbálták Zwinglit rávenni arra, hogy lépjen be kolostorukba.<br />
A diák Luther eltemetkezett egy kolostor cellájába, és ha a gondviselő Isten nem szabadítja<br />
ki, elveszett volna a világ számára. Zwinglit megmentette Isten ettől a veszélytől. Apja, aki<br />
nem akarta, hogy fia a szerzetesek tétlen és értéktelen életét élje, Isten gondviselése folytán<br />
tudomást szerzett a szerzetesek szándékáról. Látta, hogy a fia jövője forog kockán, és<br />
megparancsolta neki, hogy azonnal térjen haza. {NK 157.2}<br />
A fiú engedelmeskedett. De nem sokáig érte be szülőhelyével, a völggyel, és csakhamar<br />
újra tanulni kezdett. Ezúttal Bázelba ment. Zwingli itt hallotta először Isten ingyen<br />
kegyelmének örömhírét. Wittembach, aki az ókori nyelveket tanította, a görög és a héber<br />
nyelv tanulása közben megismerkedett a Szentírással, és a fénysugarakat tanítványai<br />
lelkébe is továbbította. Wittembach kijelentette, hogy van egy igazság, amely ősibb és<br />
mérhetetlenül értékesebb a teológusok és filozófusok által tanított elméleteknél. Ez az ősi<br />
igazság az, hogy Krisztus halála a bűnös egyedüli váltságdíja. Zwingli számára ezek a<br />
szavak voltak a hajnalt jelző első fénysugarak. {NK 157.3}<br />
Zwinglinek nemsokára el kellett hagynia Bázelt, hogy megkezdje szolgálatát. Első<br />
munkaterülete egy alpesi parókia volt, nem messze a völgytől, ahol született. Miután pappá<br />
szentelték, „egész lelkével Isten igazságának kutatására szentelte magát, mert jól tudta,<br />
milyen sokat kell tudnia annak, akire Krisztus rábízta nyáját” — mondta egyik<br />
reformátortársa.1 Minél többet kutatta a Szentírást, annál világosabban látta a Szentírás<br />
igazságai és Róma eretnekségei közötti ellentmondást. A Biblia, Isten Igéje, az egyetlen<br />
érvényes és csalhatatlan norma szerint akart élni. Látta, hogy a Biblia saját magát<br />
magyarázza. Nem mert és nem is kísérelt meg előre kialakított elméletek és tantételek<br />
alátámasztására magyarázatot találni a Szentírásban. Úgy érezte, kötelessége megtudni, mi<br />
a Szentírás egyértelmű és nyilvánvaló tanítása. Igyekezett minden lehető segítséget<br />
igénybe venni, hogy teljesen és jól megértse mondanivalóját. Segítségül hívta Isten lelkét.<br />
A Szentlélek megérteti a Bibliát mindazokkal — mondta Zwingli —, akik őszintén és<br />
imádkozva kutatják. {NK 158.1}<br />
„A Szentírás Istentől származik, nem pedig embertől — mondta Zwingli —, és Isten,<br />
aki világosságot ad, megérteti veled, hogy ez a beszéd tőle származik. Isten szava... nem<br />
bukhat el; az Ige világos, önmaga tanít; feltárja önmagát, az üdvösség és a kegyelem<br />
fényével árasztja el a lelket; vigasztal, alázatossá tesz, olyannyira, hogy az ember szem elől<br />
téveszti, sőt elfelejti önmagát, és megkapaszkodik Istenben.” E szavak igazságát maga<br />
Zwingli tanúsította. Erről a tapasztalatáról később így ír: „Amikor kezdtem magam teljesen<br />
a Szentírás alá rendelni, a filozófia és a skolasztikus teológia egyre több vitás dolgot tárt<br />
elém. Végül is ez a gondolatom támadt: »Mindezeket félre kell tenned, és Isten akaratát<br />
egyedül Isten egyszerű szavában kell keresned!« Kértem Istent, adjon világosságot, és a<br />
Szentírás ezután sokkal érthetőbbé vált számomra.”2 {NK 158.2}<br />
110
Change language