A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
ürügyet az eretnekek — mint a trón biztonságát és a nemzet békéjét veszélyeztető lázítók<br />
— kiirtásának követelésére. {NK 203.1}<br />
Egy titkos kéz — hogy meggondolatlan baráté vagy ravasz ellenségé-e, sohasem derült<br />
ki — az egyik plakátot a király lakosztályának ajtajára ragasztotta. A király elborzadt. A<br />
plakát kíméletlenül támadta a századok hosszú során át tisztelt babonákat. E példátlan<br />
merészség, hogy a nyílt és vakmerő fogalmazványt a királyi udvarban terjesztették,<br />
felkeltette az uralkodó haragját. Megdöbbenésében egy darabig csak reszketve és szótlanul<br />
állt. Majd haragját félelmetes szavakkal fejezte ki: „El kell fogni mindenkit, kivétel nélkül,<br />
aki lutheranizmussal gyanúsítható! Mindet kiirtom!”20 A kocka el volt vetve. A király<br />
elhatározta, hogy teljesen Róma mellé áll. {NK 203.2}<br />
Azonnal intézkedett, hogy minden párizsi lutheránust letartóztassanak. Elfogtak egy<br />
szegény kézművest, a reformált vallás egyik követőjét, aki össze szokta hívni a hivőket a<br />
titkos összejövetelekre. Azonnali máglyahalállal fenyegetve megparancsolták neki, hogy<br />
vezesse el a pápai küldöttet a város minden protestánsának otthonába. Rémülten riadt<br />
vissza e becstelen feladattól, de annyira félt a lángoktól; hogy végül megadta magát, és<br />
testvéreinek árulója lett. Morfin, a királyi detektív az árulóval, a papok, a tömjénezők, a<br />
szerzetesek és a katonák kíséretében, az oltáriszentséget követve, lassan és csendesen<br />
haladt át a város utcáin. A felvonulás látszólag a „szentség” tiszteletére történt,<br />
engesztelésként, amiért a protestálók megsértették a misét. E látványos felvonulás azonban<br />
halálos szándékot takart. Ha lutheránus háza elé értek, az áruló egy szót sem szólt, csak jelt<br />
adott. A menet megállt. Morfin belépett a házba, a családot kihurcolták és megbilincselték,<br />
majd a félelmetes csapat továbbment, újabb áldozatokat keresve. Egy házat sem kíméltek,<br />
„sem nagyot, sem kicsit,... még a párizsi egyetem kollégiumait sem... Morin az egész várost<br />
megremegtette... Rémuralom volt.”21 {NK 203.3}<br />
Az áldozatokat kegyetlen kínzásokkal ölték meg. Külön rendelkezésre a tüzet fékezni<br />
kellett, hogy szenvedésük tovább tartson. De a protestánsok győzőkként haltak meg.<br />
Állhatatosságuk rendíthetetlen, békességük felhőtlen volt. Üldözőik, akik képtelenek<br />
voltak megtörni kitartásukat, legyőzve érezték magukat. „Párizs minden negyedében<br />
vesztőhelyek álltak, és napról napra fellobbantak a lángok, hogy a kivégzések<br />
megsokszorozásával az eretnekeket egy re jobban megfélemlítsék. Végül mégis az<br />
evangélium javára vált az üldözés. Egész Párizs láthatta, micsoda embereket képesek<br />
formálni az új tanok. A mártírok máglyáihoz nem volt hasonló szószék. Az a békés öröm,<br />
amely ezeknek az embereknek az arcán felragyogott, amikor a... vesztőhely felé haladtak;<br />
hősiességük, ahogyan a felcsapó lángok közepén álltak; a bántások szelíd megbocsátása<br />
sokakban a haragot részvétté, a gyűlöletet szeretetté változtatta, s ellenállhatatlan<br />
ékesszólással képviselte az evangélium ügyét.”22 {NK 204.1}<br />
145
Change language