A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
kálvinisták pedig, amint látjátok, erősen leragadtak ott, ahol Isten nagy embere hagyta őket,<br />
aki azonban nem ismerte fel a teljes igazságot. {NK 260.4}<br />
Ez mélyen megrendítő nyomorúság, mert bár ők a maguk korában égő és fénylő fáklyák<br />
voltak, de nem ismerték fel Isten minden szándékát. De ha ma élnének, éppoly szívesen<br />
elfogadnának újabb igazságokat, miként az elsőket elfogadták.”7 {NK 261.1}<br />
„Emlékezzetek vissza gyülekezeti fogadalmatokra, amelyben vallottátok, hogy Isten<br />
minden megismert és megismerendő igazsága szerint fogtok járni! Emlékezzetek Istennel<br />
és egymással kötött szövetségetekre, amelyben megígértétek, hogy elfogadjátok a<br />
világosságot és igazságot, amit az írott Igéből felismertek! De nagyon kérlek titeket, arra<br />
is vigyázzatok, mit fogadtok el igazságként! Vessétek és mérjétek össze az igazság más<br />
igéivel, mielőtt elfogadjátok, mert nem lehetséges, hogy a keresztényietlenség sűrű<br />
sötétségéből épphogy kilépett keresztény világ azonnal tökéletesen tudjon mindent.”8 {NK<br />
261.2}<br />
A lelkiismereti szabadság utáni vágy sarkallta a zarándokokat arra, hogy bátran<br />
szembenézzenek a hosszú tengeri út veszélyeivel; hogy elviseljék a pusztaság nehézségeit<br />
és veszedelmeit, és Isten áldásával Amerika partjain lerakják egy hatalmas nemzet alapjait.<br />
A zarándokok becsületes és istenfélő emberek voltak, de még nem értették a<br />
vallásszabadság nagy elvét. Abban a szabadságban, amelynek megszerzéséért oly sokat<br />
áldoztak, nem voltak készek ugyanúgy másokat is részesíteni. „A XVII. század kiemelkedő<br />
gondolkodói és erkölcstanítói közül is csak igen kevesen alkottak valamennyire is helyes<br />
fogalmat arról a csodálatos újtestamentumi alapelvről, amely Istent az emberi hit egyedüli<br />
bírájaként ismeri el.”9 Az a tanítás, amely szerint Isten az egyháznak adta a lelkiismeret<br />
irányításának, valamint az eretnekség meghatározásának és megbüntetésének jogát, az<br />
egyik legmélyebben gyökerező pápai tévedés. A reformátorok megtagadták ugyan Róma<br />
hitvallását, de a türelmetlenségtől nem szabadultak meg teljesen. Az a sűrű sötétség, amely<br />
a pápaság uralkodásának hosszú századai alatt beburkolta a kereszténységet, még nem<br />
oszlott el egészen. A massachusettsi öbölben levő kolónia egyik vezető lelkésze ezt<br />
mondta: „A türelem tette a világot keresztényietlenné, és az egyháznak soha nem ártott az<br />
eretnekek megbüntetése.”10 A telepesek elfogadták azt a szabályt, hogy csak egyháztagok<br />
szólhatnak bele a polgári kormányzásba. Valamiféle államegyház alakult, amelyben az<br />
egész népnek hozzá kellett járulnia a papság fenntartásához. Az eretnekség elfojtása pedig<br />
a magisztrátusok feladata lett. Tehát a világi hatalom az egyház kezében volt. Nem sok idő<br />
telt el, és ezek az intézkedések elkerülhetetlenül üldözéshez vezettek. {NK 261.3}<br />
Tizenegy évvel az első kolónia felállítása után jött az Újvilágba Roger Williams. Az<br />
első zarándokokhoz hasonlóan ő is azért jött, hogy élvezze a vallásszabadságot. E<br />
zarándokokkal ellentétben látta, amit abban a korban még nagyon kevesen láttak, hogy a<br />
szabadság mindenkinek elidegeníthetetlen joga, bármi legyen is a hitvallása. Roger<br />
188
Change language