A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
résztvevőit. Minden keresztesnek teljes bűnbocsánatot ígért a legförtelmesebb<br />
bűncselekményekre, és minden háborús halottnak gazdag jutalmat a mennyben. A túlélők<br />
pedig dicsőséget és gazdagságot szerezhetnek a csatatéren. Újra nagy sereg gyűlt össze, és<br />
lépte át a cseh határt. A huszita haderők visszahúzódtak előlük, egyre beljebb csalogatva a<br />
támadókat az országba. Elhitették velük, hogy a győzelmet már ki is vívták. Végül<br />
Procopius serege megállt, és az ellenségre támadt. A keresztesek rádöbbenve tévedésükre,<br />
táborhelyükön várták a támadást. Amikor meghallották a közelgő sereg zaját, újra párúkba<br />
estek, még mielőtt meglátták volna a huszitákat. Fejedelmek, hadvezérek és egyszerű<br />
katonák, eldobálva fegyverzetüket, minden irányba menekültek. A nuncius, aki a támadást<br />
vezette, hiába próbálta összegyűjteni a halálra rémült és felbomlott sereget. Legnagyobb<br />
igyekezete ellenére őt magát is elsöpörte a menekülők áradata. Az összeomlás teljes volt,<br />
és újra hatalmas zsákmány került a győztesek kezére. {NK 108.1}<br />
A hatalmas sereg, amelyet Európa legtekintélyesebb népei küldtek, a bátor, harcias,<br />
harcra kiképzett és felszerelt emberek serege másodszor is, kardcsapás nélkül menekült el<br />
egy kis és mindeddig gyenge nemzet védői elől. Isteni erő nyilvánult meg a csatatéren. A<br />
támadókat természetfölötti rémület szállta meg. Aki a fáraó seregét megsemmisítette a<br />
Vörös-tengerben, aki menekülésre késztette Midiónt Gedeon és háromszáz embere elől,<br />
aki egyetlen éjszaka alatt megsemmisítette a büszke Asszíria haderejét, újból kinyújtotta<br />
kezét, hogy elsorvassza az elnyomó hatalmát. „Ott félnek nagy félelemmel, ahol nincsen<br />
félelem, mert az Isten elszéleszti azoknak tetemeit, akik tábort járnak ellened;<br />
megszégyeníted azokat, mert az Isten megveti őket” (Zsolt 53:6). {NK 108.2}<br />
A pápai vezetők, feladva az erőszakos győzelem reményét, diplomáciához<br />
folyamodtak. Megegyezés született, amely lelkiismereti szabadságot ígért a cseheknek, de<br />
valójában a pápai vezetők csalással Róma kezére játszották őket. A csehek a következő<br />
négy pontban határozták meg Rómával való békekötésük feltételeit: 1. a Biblia alapján<br />
szabadon prédikálhatnak; 2. az úrvacsorán az egész egyház részesülhet mind a kenyérből,<br />
mind a borból, és anyanyelvükön tarthatják istentiszteleteiket; 3. a papság nem viselhet<br />
semmilyen világi hivatalt vagy hatósági megbízatást; 4. a polgári törvényszékek<br />
bíráskodnak mind a papság, mind az egyháztagok bűncselekményeiben. A pápai hatóságok<br />
végül kijelentették, hogy „elfogadják a husziták négy cikkelyét, de magyarázásuk, azaz<br />
értelmük pontos meghatározása a zsinat — más szavakkal a pápa és a császár jogkörébe<br />
tartozik”.26 Ezen az alapon megállapodás jött létre, és Róma alakoskodással és kijátszással<br />
megszerezte azt, amihez harccal nem tudott hozzájutni; mert tetszése szerint magyarázva<br />
a husziták cikkelyeit — miként a Bibliát is —, saját érdekeinek megfelelően<br />
értelmezhette. {NK 108.3}<br />
Csehország számos polgára — látva, hogy elárulták szabadságát — nem tudta elfogadni<br />
az egyezményt. Viszályok és megoszlások támadtak, amelyek belső harchoz és<br />
72
Change language