A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
felismert igazságot. De nem tudta elhessegetni azt a gondolatot, hogy személyes<br />
kötelessége figyelmeztetni az embereket. Ezek a szavak egyre gyakrabban felidéződtek<br />
lelkében: „Menj, és mondd el a világnak! Vérüket a te kezedből kívánom.” Kilenc évig<br />
várt, lelkében a teherrel, míg első ízben, 1831-ben nyilvánosan megindokolta<br />
meggyőződését. {NK 295.4}<br />
Miként Illés elhívta Elizeust a mezőn az ökrök mellől, hogy a prófétai hivatáshoz<br />
ráhelyezze a felszentelés palástját, William Millert is hívta, hogy hagyja ott ekéjét, és tárja<br />
fel az embereknek Isten országának titkait. Miller remegve kezdte el munkáját. Hallgatói<br />
figyelmét a prófétai időszakokon át lépésről lépésre Krisztus második eljövetelére<br />
irányította. Fáradozása közben erőt és bátorságot kapott, amikor látta a szavai nyomán<br />
támadt hatalmas érdeklődést. {NK 296.1}<br />
Miller, hittestvérei szorgalmazására, akiknek szavaiban felismerte Isten hívását,<br />
vállalta, hogy nézeteit a nyilvánosság elé hozza. Ötvenéves volt már, és nem volt<br />
hozzászokva a nyilvánosság előtti beszédhez. Teherként nehezedett szívére az az érzés,<br />
hogy alkalmatlan a reá váró feladatra. De Isten kezdettől fogva rendkívüli módon<br />
megáldotta a lelkek megmentéséért végzett munkáját. Első előadását vallási ébredés<br />
követte, amelyben tizenhárom család, két családtag kivételével, megtért. Nyomban<br />
meghívták máshova is, és fáradozása nyomán Isten ügye szinte mindenhol új életre kelt.<br />
Bűnösöket térített meg, keresztényeket mélységesebb odaszentelődésre indított. Tanításai<br />
nyomán deisták és hitetlenek elismerték a Biblia és a keresztény vallás igaz voltát. Azok,<br />
akik között dolgozott, ezt mondták róla: „Olyan emberek lelkét érinti, akikre mások nem<br />
tudnak hatni.”11 Prédikálásával felhívta a közvélemény figyelmét a vallás nagyszerű<br />
dolgaira, és szeretett volna határt szabni kora fokozódó világiasságának és<br />
érzékiségének. {NK 296.2}<br />
Prédikációinak hatására csaknem minden városban jó néhányan, egyes városokban<br />
pedig százával tértek meg az emberek. Sok helyen csaknem minden protestáns egyház<br />
kitárta Miller előtt templomainak kapuit, és a meghívást rendszerint a különböző<br />
közösségek lelkészeitől kapta. Változhatatlan szabállyá tette, hogy csak ott dolgozik,<br />
ahova hívják. De csakhamar azt kellett látnia, hogy a hozzá özönlő kérések felének sem<br />
tud eleget tenni. Sokan azok közül, akik nem fogadták el a második advent pontos idejéről<br />
alkotott nézeteit, meggyőződtek arról, hogy Krisztus valóban eljön; hogy eljövetele közel<br />
van, és fel kell készülniük. Némelyik nagyvárosban munkája feltűnő hatást váltott ki.<br />
Borkereskedők bezárták üzletüket, és az üzlethelyiséget gyülekezeti teremmé alakították<br />
át; egyes kártyabarlangok megszűntek; hitetlenek, deisták, univerzalisták, sőt a<br />
legzüllöttebb emberek élete is megváltozott. Egyesek közülük már évek óta be sem léptek<br />
semmiféle istentiszteleti helyre. Különböző felekezetek, különböző helyeken, majdnem<br />
minden órában imaórát tartottak. Kereskedők délben összegyűltek, hogy imádkozzanak és<br />
Istent dicsőítsék. Nem szertelen izgalom, hanem szinte egyetemes komolyság szállta meg<br />
216
Change language