A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
Konstanzba érkezésekor Husz teljes szabadságot kapott. A császári menlevélen kívül a<br />
pápa személyesen garantálta védelmét. A pápa és a bíborosok azonban megsértették e<br />
határozott és megismételt nyilatkozatot, mert parancsukra a reformátort csakhamar<br />
letartóztatták és egy undorító börtönbe vetették. Később átvitték a Rajnán túlra egy<br />
erődített várkastélyba, és ott raboskodott tovább.9 A pápa nem sok hasznot húzott<br />
szószegéséből. Nemsokára ugyanabba a börtönbe került. A zsinat bebizonyította, hogy<br />
gyilkosságon, szentségáruláson és paráznaságon kívül a leggaládabb bűnökben vétkes,<br />
„amelyeket nem illik megnevezni”. Ezt a zsinat maga jelentette ki. Végül megfosztották a<br />
tiarától, és börtönbe vetették. Az ellenpápákat szintén eltávolították, és új pápát<br />
választottak. {NK 98.2}<br />
Bár a pápa egymaga nagyobb bűnöket követett el, mint amivel Husz egyszer is vádolta<br />
a papokat, és amiért reformációt követelt, mégis ugyanaz a zsinat, amely a pápát megalázta,<br />
lépéseket tett a reformátor elpusztítására is. Husz bebörtönzése mélységes<br />
felháborodást keltett Csehországban. Tekintélyes nemesek nyomatékosan tiltakoztak a<br />
zsinatnál e gyalázatosság ellen. A császár, aki nem szívesen egyezett bele a menlevél<br />
megsértésébe, ellenezte a Husz ellen lefolytatott eljárást. De a reformátor ellenségei<br />
rosszindulatúak és elszántak voltak. Hivatkoztak a császár elfogultságára, gyengeségére és<br />
az egyházért való buzgólkodására. Hosszas érveléssel próbálták bebizonyítani, hogy „az<br />
eretnekeknek vagy eretnekséggel gyanúsítottaknak adott szót nem kell megtartani, még<br />
akkor sem, ha a császár és a király menlevelet adott nekik”.10 Így hát győztek. {NK 98.3}<br />
A börtön nyirkos és áporodott levegőjétől Husz belázasodott, és kis híján meghalt. A<br />
betegségtől és a fogságtól elgyengült Huszt végül a zsinat elé vitték. Láncokkal terhelve<br />
állt a császár előtt, aki előzőleg becsületszavát adta, hogy megvédi. Hosszú kihallgatása<br />
alatt szilárdan képviselte az igazságot. Az egyházi és állami méltóságok gyülekezete előtt<br />
bátran és állhatatosan tiltakozott a papság romlottsága ellen. Amikor választania kellett<br />
tanai visszavonása és a halál között, inkább vállalta a mártírsorsot. {NK 99.1}<br />
Isten kegyelme támogatta. A végső elítélése előtti szenvedésteljes hetekben mennyei<br />
béke töltötte be lelkét. „Börtönömben, megbilincselt kezemmel írom ezt a levelet — írta<br />
egyik barátjának —, holnapra várva halálos ítéletemet... Ha majd Jézus Krisztus<br />
segítségével újra találkozunk az elkövetkezendő élet boldog békességében, meg fogod<br />
tudni, hogy az irgalmas Isten miként mutatta meg önmagát nekem, és mennyire támogatott<br />
engem a kísértések és próbák közepette.”11 {NK 99.2}<br />
Sötét börtönében előre látta az igaz hit diadalát. Álmában újra ott járt a prágai<br />
kápolnában, ahol az evangéliumot prédikálta. Látta a pápát és püspökeit, amint törlik le azt<br />
a Krisztus-képet, amelyet a templom falára ő festett. „Ez a látomás aggodalommal töltötte<br />
el. De másnap azt látta, hogy több festő ezeknek az alakoknak a helyreállításán fáradozik,<br />
és még több, még világosabb színekkel ábrázolt alak jelenik meg. Amikor a festők, akiket<br />
65
Change language