A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
államférfiaktól és tudósoktól kezdve a kézművesekig és a földművesekig. Mélységes<br />
érdeklődéssel hallgatták szavait. Zwingli nemcsak az ingyen felkínált üdvösségről beszélt,<br />
hanem bátran megrótta korának bűneit és romlottságát is. Sokan Istent dicsőítve tértek haza<br />
a székesegyházból. „Ez az ember — mondogatták — az igazság prédikátora. Ő lesz a mi<br />
Mózesünk, aki ebből az egyiptomi sötétségből kivezet minket.”9 {NK 161.2}<br />
Jóllehet Zwingli munkája először nagy lelkesedést keltett, egy idő után azonban<br />
támadások érték. A szerzetesek, kifogásolva tanításait, zavarták munkáját. Sokan<br />
csúfolták, és gúnyos megjegyzéseket tettek rá. Mások sértegették és fenyegették. De<br />
Zwingli mindent türelmesen elviselt. Ezt mondta: „Ha meg akarjuk nyerni Jézus<br />
Krisztusnak a gonoszokat, akkor sok dolog előtt be kell csukni szemünket.”10 {NK 161.3}<br />
Ez idő tájt új segítség érkezett a reform munkájának előmozdítására. A reformált vallás<br />
egyik híve egy Lucián nevű embert küldött Bázelből Zürichbe Luther néhány írásával, aki<br />
szerint e könyvek árusításával hathatósan lehet a világosságot terjeszteni. „Győződj meg<br />
arról — írta Zwinglinek —, hogy vajon ez az ember elég megfontolt és ügyes-e! Ha igen,<br />
vigye városról városra, faluról falura, sőt házról házra a svájciak között Luther munkáit,<br />
különösen pedig a Miatyánkról készített magyarázatát, amelyet egyháztagoknak írt. Minél<br />
jobban megismerik őket, annál több vevőre találnak.”11 Így terjedt a világosság. {NK<br />
162.1}<br />
Amikor Isten széttöri a tudatlanság és a babona béklyóit, Sátán mindent megtesz, hogy<br />
az embereket sötétségbe borítsa, és még szorosabbra fogja bilincseiket. Amikor különböző<br />
országokban hirdetni kezdték, hogy Krisztus vére által az ember bűnbocsánatban részesül<br />
és megigazul, Róma még hangosabban kínálta pénzért a bűnbocsánatot az egész keresztény<br />
világnak. {NK 162.2}<br />
Minden bűnnek megvolt a „tarifája”, és ha az emberek az egyház kincstárát<br />
megtöltötték, nyugodtan vétkezhettek. Így dolgozott e két mozgalom. Az egyik pénzért<br />
kínált bűnbocsánatot, a másik Krisztus vére által. Róma engedélyt adott a vétkezésre, és<br />
hasznot húzott belőle. A reformátorok pedig elítélték a bűnt, és hirdették Krisztust, az<br />
engesztelő áldozatot és szabadítót. {NK 162.3}<br />
Németországban a bűnbocsátó cédulákat a hírhedt Tetzel irányításával a dominikánus<br />
szerzetesek árusították. Svájcban a ferencrendi szerzeteseket bízta meg az egyház ezzel az<br />
üzlettel, irányításával pedig az olasz szerzetest, Samsont, aki már eddig is jó szolgálatokat<br />
tett az egyháznak. Németországból és Svájcból szerzett hatalmas összegekkel töltötte meg<br />
a pápai kincstárat. Most Svájcot bejárva, nagy tömegeket vont bűvkörébe. Kicsalta a<br />
szegény parasztok szűkös keresményét, a gazdagoktól pedig gazdag adományokat<br />
követelt. De a reformáció már éreztette hatását, és megnyirbálta ezt az üzérkedést,<br />
megállítani azonban nem tudta. Zwingli még Einsiedelnben volt, amikor Satuson, nem<br />
sokkal Svájcba jövetele után portékáival a szomszéd városba érkezett. Amikor a reformátor<br />
113
Change language