A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
meg is jutalmazzák őket, mivel minél nagyobbat hazudnak, annál több a nyereségük. Ez az<br />
a szennyes forrás, amelyből fertőzött víz folyik. A kicsapongás kezet nyújt a<br />
kapzsiságnak... Ó jaj, a papság okozta botránkozás az, ami oly sok szegény lelket taszít<br />
örök kárhozatba. Általános reformra van szükség.”6 {NK 137.1}<br />
Luther sem tudta volna ügyesebben és erőteljesebben leleplezni a pápai visszaéléseket.<br />
Az a tény pedig, hogy a szónok a reformátor esküdt ellensége volt, még nagyobb súlyt<br />
adott szavainak. {NK 137.2}<br />
Ha a jelenlevők szeme megnyílt volna, Isten angyalait láthatták volna maguk között,<br />
amint fénysugarakat hintenek a tévelygés sötétségébe, és nyitogatják az emberek értelmét<br />
és szívét, hogy képesek legyenek befogadni az igazságot. Az igazság és bölcsesség<br />
Istenének hatalma még a reformáció ellenfeleit is befolyásolta. Isten így készítette el a nagy<br />
munka útját. Luther Márton nem volt jelen, de nagyobb volt Luthernál az, akinek hangját<br />
hallotta az a gyülekezet. {NK 137.3}<br />
Az országgyűlés azonnal létrehozott egy bizottságot a német népre súlyosan nehezedő<br />
pápai visszaélések számbavételére. A listát, amely százegy tételt foglalt magában,<br />
megmutatták a császárnak azzal a kéréssel, hogy azonnal intézkedjék a visszaélések<br />
felszámolásáról. „Mennyi keresztény lélek vész el! — mondták a kérelmezők. — Micsoda<br />
pusztítás, micsoda zsarolás a botrányok miatt, amelyek a kereszténység lelki vezetőjét<br />
veszik körül! Kötelességünk, hogy megakadályozzuk népünk romlását és gyalázatát. Ezért<br />
a legalázatosabban, de a legsürgetőbben esedezünk hozzád, rendelj el általános<br />
reformációt, és vállald végrehajtását!”7 {NK 137.4}<br />
A tanácskozó testület most az követelte, hogy a reformátor jelenjék meg előttük.<br />
Aleander kérlelése, tiltakozása és fenyegetése ellenére a császár végül engedett a<br />
követelésnek, és Luthert az országgyűlés elé idézte. Az idézéssel együtt a futár, akinek<br />
Luthert Wormsba kellett kísérnie, egy menlevelet is vitt Wittenbergbe, amely kezeskedett<br />
Luther biztonságos visszatéréséről. {NK 138.1}<br />
Luther barátait megrémítette és lesújtotta a hír. Ismerték a Lutherrel szembeni<br />
előítéletet és gyűlöletet. Attól félve, hogy ellenségei a menlevelet nem fogják tiszteletben<br />
tartani, kérlelték, hogy ne tegye ki veszélynek az életét. Luther így válaszolt: „A<br />
katolikusok nem Wormsban való megjelenésemet kívánják, hanem elítéltetésemet és<br />
halálomat. De ez nem számít! Ne értem imádkozzatok, hanem Isten Igéjéért!... Krisztus<br />
meg fog áldani Lelkével, hogy diadalmaskodjam a tévelygés e szolgáin. Életemben<br />
megvetem őket, halálommal győzedelmeskedem rajtuk. Wormsban azon fáradoztak, hogy<br />
tanaim visszavonására kényszerítsenek. Az én visszavonásom pedig a következő lesz:<br />
korábban azt állítottam, hogy a pápa Krisztus helytartója; most pedig kijelentem, hogy<br />
Urunk ellensége és az ördög apostola.”8 {NK 138.2}<br />
95
Change language