A Nagy Tiltakozás_

A Nagy Tiltakozás
20. Fejezet - A Nagy Vallási ébredés
A Jelenések 14. fejezetében kinyilatkoztatott első angyali üzenet arról ad hírt, hogy a
Krisztus közeli eljövetelének hirdetését nagy vallási ébredés követi. Egy repülő angyal
látható „az ég közepén”. Nála van „az örökkévaló evangélium, hogy a föld lakosainak
hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek”.
Az angyal „nagy szóval” hirdeti ezt az üzenetet: „Féljétek az Istent, és néki adjatok
dicsőséget; mert eljött az Ő ítéletének órája; és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és
földet, és a tengert és a vizek forrásait” (Jel l4:6-7). {NK 317.1}
Sokatmondó az a tény, hogy ezt az intő üzenetet egy angyal hirdeti. A bölcs Isten úgy
látta jónak, hogy a mennyei követ tisztaságával, dicsőségével és hatalmával ábrázolja
annak a munkának a magasztos jellegét, amelyet az evangélium hatalmának és
dicsőségének kell elvégezni. Az angyal repülése „az ég közepén”, a „nagy szó”, amellyel
az üzenet hangzik „a föld lakosainak” — „minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek
és népnek” — tanúsítja e mozgalom gyorsaságát és világszéles voltát. {NK 317.2}
Az üzenetből világossá válik, hogy mikor kezdődik ez a mozgalom. A kinyilatkoztatás
szerint az „örökkévaló evangélium” magában foglalja azt az üzenetet is, amelyből elénk
tárul az ítélet megkezdésének ideje. A megváltás üzenetét minden korban prédikálták, de
az evangéliumnak ezt a részét csak az utolsó napokban lehet hirdetni, mert csak akkor igaz,
hogy az ítélet órája eljött. A próféciákból egy eseménysort ismerünk meg, amely az ítélet
megkezdéséig tart. Ez különösen Dániel könyvében figyelhető meg. A próféciának azt a
részét, amely az utolsó napokra vonatkozik, Dánielnek be kellett pecsételnie „a végidőig”.
A végidő előtt nem lehetett hirdetni az ítéletről szóló üzenetet, mert az üzenet a próféciák
beteljesedésére épül. De a végső időben — mondja a próféta — „tudakozzák majd sokan,
és nagyobbá lesz a tudás” (Dán 12:4). {NK 317.3}
Pál apostol figyelmeztette a gyülekezetet, hogy Krisztus eljövetelét ne saját korában
várja. „Nem jön el az addig — mondta —, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és
megjelenik a bűn embere” (2Thessz 2:3). A nagy hitehagyás, azaz „a bűn emberen” hosszú
uralkodása előtt nem várható Urunk adventje. A „bűn embere”, aki, „a törvényszegés titkos
bűne”, „a veszedelemnek fia” és a „törvénytaposón” néven is ismert, a pápaságot jelképezi,
amelyről a próféta megjövendölte, hogy 1260 évig fenntartja uralmát. Ez az időszak 1798-
ban ért véget. Krisztus ezt megelőzően nem jöhetett el. Pál figyelmeztetése egészen 1798-
ig érvényes. Krisztus második eljövetelének hirdetése ezután vált esedékessé. {NK 318.1}
Ez az üzenet a letűnt korokban soha nem hangzott. Tudjuk, hogy Pál nem prédikálta.
Az apostol azt mondta testvéreinek, hogy az Úr sokára jön el. A reformátorok sem hirdették
ezt az üzenetet. Luther Márton úgy gondolta, hogy az ő korától az ítéletig mintegy
háromszáz év fog még eltelni. 1798 óta nincs már pecsét Dániel könyvén. A
232