A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
előbbi korokban, Sátán felhasználja az egyházat szándékai előmozdítására. Korunk<br />
vallásos szervezetei hallani sem akarnak a világos, de népszerűtlen bibliai igazságokról, és<br />
a megdöntésükre kigondolt magyarázataikkal és nézeteikkel elhintik a szkepticizmus<br />
magvait. Ragaszkodva ahhoz a pápai tévedéshez, hogy az ember természeténél fogva<br />
halhatatlan, és a halál állapotában is megőrzi öntudatát, elvetették a spiritizmus csalásai<br />
ellen emelt egyetlen védőbástyát. Az örök gyötrelem tana sok emberben kételyt támaszt a<br />
Bibliával szemben. A negyedik parancsolat kívánalmainak hallatán az emberek meg fogják<br />
tudni, hogy a hetedik napi szombatot meg kell tartani. Ekkor sok népszerű tanító kijelenti,<br />
hogy Isten törvényének ma már nincs kötelező érvénye. Csak így tudnak kibújni egy olyan<br />
kötelezettség alól, amelyet nem akarnak teljesíteni. Elvetik a törvényt a szombattal együtt.<br />
Amikor a szombat reformja nagyobb méreteket ölt, csaknem az egész világ meg fogja<br />
tagadni Isten törvényét, hogy elhárítsa a negyedik parancsolat követelményeit. A vallási<br />
vezetők tanításai hitetlenséghez, spiritizmushoz és az Isten szent törvényének<br />
semmibevevéséhez vezetnek. E vezetőket félelmes felelősség terheli a keresztény világ<br />
gonoszsága miatt. {NK 521.4}<br />
Ezek az emberek azt állítják, hogy a rohamosan terjedő romlottság jórészt az<br />
úgynevezett „keresztény szombat” megszentségtelenítésének tulajdonítható, és hogy a<br />
vasárnap megtartásának kikényszerítésével nagy mértékben megjavulnának a társadalom<br />
erkölcsei. Ez az állítás különösen Amerikában hangzik, ahol az igazi szombat tantételét<br />
legtöbbet prédikálják. Az egyik legkimagaslóbb és legfontosabb erkölcsi reform, a<br />
mértékletességi munka itt gyakran kapcsolódik a vasárnapmozgalomhoz. Az utóbbi<br />
képviselői azt állítják önmagukról, hogy a társadalom legfőbb érdekeinek előmozdításán<br />
fáradoznak. Azokat pedig, akik nem hajlandók összefogni velük, a mértékletesség és a<br />
reform ellenségeinek bélyegzik. {NK 522.1}<br />
De az a tény, hogy egy mozgalom, amely tévelygéshez vezet, olyan munkához<br />
kapcsolódik, amely önmagában jó, nem érv a tévelygés mellett. Álcázhatjuk a mérget<br />
egészséges ételbe keverve, de hatását nem változtathatjuk meg. Ellenkezőleg,<br />
veszélyesebbé tesszük, mert így valószínűbb, hogy gyanútlanul beveszik. Sátán egyik<br />
stratégiája, hogy annyi igazságot kever a hazugságba, amennyivel a hazugságot hihetővé<br />
tudja tenni. Előfordulhat, hogy a vasárnapmozgalom vezetői olyan reformokat hirdetnek,<br />
amelyekre az embereknek szükségük van; olyan elveket, amelyek összhangban vannak a<br />
Bibliával, de ha e reformok és elvek Isten törvényének megrontásával járnak, Isten szolgái<br />
nem foghatnak össze hirdetőikkel. Nincs mentségük, ha emberi előírásokkal felcserélik<br />
Isten parancsolatait. {NK 523.1}<br />
E két nagy tévedéssel — a lélek halhatatlanságával és a vasárnap szentségével — fogja<br />
Sátán az embereket csalásainak foglyává tenni. Míg az előbbi a spiritizmus alapját rakja le,<br />
az utóbbi Rómával hozza közös nevezőre az embereket. Az Egyesült Államok protestánsai<br />
elsőként fognak a szakadékon át kezet nyújtani a spiritizmusnak; és átnyúlnak a mélység<br />
389
Change language