A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
eredményes lesz, uralmuk csakhamar véget ér. Sátán tombolt, mint a láncra vert oroszlán,<br />
és kihívóan fitogtatta az emberek teste és lelke feletti hatalmát. {NK 457.4}<br />
Azt a tényt, hogy egyes embereket démonok szálltak meg, az Újtestamentum világosan<br />
kijelenti. Az így meggyötört emberek nemcsak betegségekben szenvedtek. Krisztus jól<br />
tudta, hogy mivel van dolga, és felismerte a gonosz lelkek közvetlen jelenlétét és<br />
működését. {NK 457.5}<br />
Számukról, hatalmukról és gonoszságukról, valamint Krisztus hatalmáról és irgalmáról<br />
ékesen beszél a gadarai ördöngösök meggyógyításáról szóló szentírási történet. Azok a<br />
szerencsétlen megszállottak, lerázva minden korlátot, vonaglottak, tajtékzottak. Kiáltásuk<br />
messze elhallatszott. Megsebezték önmagukat, és veszélyt jelentettek környezetüknek.<br />
Vérző, eltorzult testük, és tébolyultságuk olyan látványt nyújtott, amiben a sötétség<br />
fejedelme gyönyörködött. E szenvedőket fogva tartó démonok egyike ezt mondta: „Légió<br />
a nevem, mert sokan vagyunk” (Mt 5:9). A római hadseregben egy légió három-ötezer<br />
emberből állt. Sátán seregei is csapatokba rendeződtek. Egyetlen csapat, amelyhez ezek a<br />
démonok tartoztak, nem kevesebb, mint egy légiót számlált. {NK 458.1}<br />
Jézus parancsára a gonosz lelkek eltávoztak áldozatukból, és a megszabadított emberek<br />
nyugodtan, csendben, józanul, szelíden ültek a Megváltó lábánál. De a démonoknak Jézus<br />
megengedte, hogy egy disznónyájat besodorjanak a tengerbe. Gadara lakóit ez a veszteség<br />
érzékenyebben érintette, mint a Krisztus nyújtotta áldás, és könyörögtek a mennyei<br />
Orvosnak, hogy hagyja el őket. Sátán éppen ezt akarta elérni. A veszteségért Jézusra<br />
hárítva a felelősséget, felébresztette a nép önző félelmét, és gátat emelt, hogy ne hallhassák<br />
Jézus szavait. Sátán a veszteségekért, csapásokért és szenvedésekért mindig a<br />
keresztényeket okolja, hogy a vád ne azokat érje, akiket illet — őt magát és<br />
képviselőit. {NK 458.2}<br />
Krisztus szándéka azonban nem hiúsult meg. Hagyta, hogy a gonosz lelkek elpusztítsák<br />
a disznónyájat, tanulságul azoknak a zsidóknak, akik a nyerészkedés kedvéért tenyésztették<br />
e tisztátalan állatokat. Ha Krisztus nem fékezte volna meg a démonokat, akkor nemcsak a<br />
disznókat fojtották volna a tengerbe, hanem őrzőiket és tulajdonosaikat is. Az őrzők és a<br />
tulajdonosok egyedül Krisztus hatalmának és irgalmának köszönhették, hogy életben<br />
maradtak. A történteket Isten azért engedte meg, hogy a tanítványok tanúi legyenek Sátán<br />
kegyetlen hatalmának, amit az emberek és az állatok felett gyakorol. A Megváltó azt<br />
akarta, hogy követői tudják meg, milyen az az ellenség, akivel szembe kell szállniuk, hogy<br />
ne essenek áldozatul cselfogásainak. A környék lakóinak is meg akarta mutatni hatalmát,<br />
amellyel széttépi Sátán bilincseit, és megszabadítja foglyait. És bár maga Jézus eltávozott,<br />
az oly csodálatosan megszabadított emberek ott maradtak, hogy hirdessék jótevőjük<br />
könyörületét. {NK 458.3}<br />
340
Change language