A Nagy Tiltakozás_

A Nagy Tiltakozás
Megváltót, szeretnék, ha távol maradna. Az egyházak Istentől való elfordulásának nem
lehet meggyőzőbb bizonyítéka, mint az az ingerültség és gyűlölködés, amelyet a mennyei
üzenet lobbant fel. {NK 304.1}
A Krisztus második eljöveteléről szóló tanítás elfogadói ráébredtek arra, hogy meg kell
térniük, és meg kell alázkodniuk Isten előtt. Sokan, akik hosszú ideig ingadoztak Krisztus
és a világ között, ekkor úgy érezték, hogy ideje állást foglalniuk. „Az örökkévalóság
dolgait szokatlan valóságnak látták. A menny közel volt hozzájuk, és Isten előtt bűnösnek
érezték magukat.” Keresztény emberek lelkileg új életre keltek. Érezték, hogy az idő rövid,
és embertársaik érdekében gyorsan kell cselekedniük. A föld jelentéktelenné vált, és
mintha kitárult volna előttük az örökkévalóság. Az üdvösségről és az örök kárhozatról
szóló tanítások eltakartak minden mulandó célt. A megtértek mind a testvéreiket, mind a
bűnösöket kérve kérték, hogy készüljenek az ítélet napjára. Isten Lelke megnyugodott
rajtuk, és szavaikból erő áradt. Mindennapi életük csendes bizonyságtevése állandóan
dorgálta a névleges és megszenteletlen egyháztagokat. Ezek az emberek elmerültek az
élvezethajhászásban, a pénzszerzésben és a világi méltóság utáni törtetésben. Gyűlölték és
támadták az adventreménységet és hirdetőit. {NK 304.2}
Amikor a támadók látták, hogy a prófétikus időszak megindoklását nem lehet
megcáfolni, megkísérelték a téma tanulmányozásáról lebeszélni az embereket. Azt
állították, hogy a próféciák be vannak pecsételve. A protestánsok így léptek a római
katolikusok nyomába. Míg a pápai egyház elzárta a Bibliát20 az emberek elől, a protestáns
egyházak azt vallották, hogy a szent Ige egyik fontos részét — mégpedig azt, amely
korunkra különösképpen alkalmazható igazságokat rejt — nem lehet megérteni. {NK
304.3}
Lelkészek és mások is kijelentették, hogy a Dániel és a Jelenések könyvének próféciái
felfoghatatlan titkok. Krisztus pedig a korunkban bekövetkező események kapcsán Dániel
próféta szavaira irányította tanítványai figyelmét, és ezt mondta: „Aki olvassa, értse meg”
(Mt 24:15). És az az állítás, hogy a Jelenések könyve titok, amit nem lehet megérteni, éppen
a könyv címének mond ellent: „Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott néki az Isten,
hogy megmutassa az Ő szolgáinak, amiknek meg kell lenniük hamar... Boldog, aki olvassa,
és akik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, amelyek megírattak
abban; mert az idő közel van” (Jel 1:1-3). {NK 305.1}
A próféta ezt mondja: „Boldog, aki olvassa.” De vannak, akik nem akarják olvasni. Az
áldás nem számukra van. „És akik hallgatják.” Egyesek hallani sem akarnak a próféciákról.
Az áldás nem ezé az osztályé lesz. „És megtartják azokat, amelyek megírattak abban.”
Sokan nem hajlandók megfogadni a Jelenések könyvében foglalt intéseket és tanításokat.
Közülük senki sem igényelheti a megígért áldást. Aki csúfot űz a pró éciákból, és gúnyolja
222