A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
A New York Journal of Commerce 1833. november 14-i számában hosszú cikk jelent<br />
meg erről a csodálatos jelenségről, amelyben ezt a kijelentést találjuk: „Azt hiszem,<br />
egyetlen filozófus vagy tudós sem tett említést sem szóban, sem írásban olyan jelenségről,<br />
amilyen a tegnap reggeli volt. De ezt a jelenséget ezernyolcszáz évvel ezelőtt egy próféta<br />
pontosan megjövendölte. A jövendölések nem szó szerinti csillaghullásról szóltak, hanem<br />
meteoresőről..., csak ebben az értelemben lehet szó szerint igaz.” {NK 298.2}<br />
Így jelentkezett a Megváltó eljövetelének utolsó jele. Jézus e jelekről ezt mondta<br />
tanítványainak: „Mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt”<br />
(Mt 24:33). E jelek után látta János a soron következő nagy eseményt: az ég tekercsként<br />
eltakarodott, a föld pedig megrázkódott; hegyek és szigetek léptek ki helyükből, és a<br />
gonoszok rémülten próbáltak az ember Fia elől elmenekülni (Jel 6:12-17). {NK 298.3}<br />
Sokan, akik látták a csillaghullást, a közelgő ítélet hírnökének tekintették. Hitték, hogy<br />
ez „a nagy és rettenetes nap félelmes előképe, biztos előfutára, irgalmas jele.”15 Az<br />
emberek tekintete tehát a prófécia teljesedésére irányult, és sokan kezdtek figyelmet<br />
szentelni annak az intésnek, amely a második adventről szól. {NK 299.1}<br />
1840-ben a prófécia egy másik megdöbbentő teljesedése keltett általános érdeklődést.<br />
Két évvel korábban Josiah Litch lelkész, a második advent egyik neves hirdetője kiadott<br />
egy magyarázatot a Jelenések könyve 9. fejezetéről, amelyben megjövendölte a török<br />
birodalom bukását. Számítása szerint ez a hatalom „i. sz. 1840-ben, valamikor augusztus<br />
hónapban” megdől. Néhány nappal a beteljesülés előtt ezt írta: „Ha elfogadjuk, hogy az<br />
első — 150 éves — időszak pontosan teljesedett, mielőtt Deacozes a törökök engedélyével<br />
trónra lépett, és hogy a 391 év és tizenöt nap az első időszak végén kezdődött el, akkor<br />
1840. augusztus 11-hez jutunk, amikor az oszmán hatalom Konstantinápolyban várhatóan<br />
megtörik. És én hiszem, hogy így fog történni.”16 {NK 299.2}<br />
Törökország pontosan a megjelölt időben elfogadta követei útján Európa szövetséges<br />
hatalmainak védelmét, és ezzel keresztény nemzetek fennhatósága alá helyezte magát.<br />
Ezzel az eseménnyel a jövendölés pontosan teljesedett.17 Amikor ennek a híre szárnyra<br />
kelt, tömegek győződtek meg a Miller és társai által alkalmazott próféciamagyarázat<br />
elveinek helyességéről, és az adventmozgalom csodálatos lendületet kapott. Tanult és<br />
rangos emberek Millerhez csatlakozva prédikálták és publikálták nézeteit, és 1840-től<br />
1844-ig a munka rohamosan terjedt. {NK 299.3}<br />
William Millernek jó szellemi képességei voltak, amelyeket elmélkedéssel és tanulással<br />
fegyelmezett. A bölcsesség forrásától, akivel állandóan kapcsolatban állt, mennyei<br />
világosságot kapott. Rendkívüli egyéniség volt. Tisztelte és becsülte mindenki, aki<br />
értékelte a jellem feddhetetlenségét és az erkölcs tökéletességét. Az őszinte kedvesség<br />
egyesült benne a keresztény alázatossággal és önuralommal. Mindenkihez figyelmes és<br />
barátságos volt. Kész volt meghallgatni mások véleményét, és mérlegelni érveiket.<br />
218
Change language