A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
35. Fejezet - Lelkiismereti Szabadság<br />
A protestánsok ma sokkal jobban kedvelik a katolicizmust, mint korábban. Azokban az<br />
országokban, ahol nem a katolicizmus a főhatalmasság, és a pápisták engedékeny hangot<br />
ütnek meg, hogy befolyásra tegyenek szert, egyre nagyobb lesz a közömbösség azokkal a<br />
tantételekkel szemben, amelyek elválasztják a reformált egyházakat a pápai hierarchiától.<br />
A protestánsok körében egyre nagyobb súlya lesz annak a véleménynek, hogy a lényeges<br />
kérdésekben nem is különbözünk annyira, mint gondoltuk, és egy kis engedmény a mi<br />
részünkről közelebb fog vinni minket Rómához. Volt idő, amikor a protestánsok nagyon<br />
értékesnek tartották a lelkiismereti szabadságot, amelyet olyan drágán vásároltak meg.<br />
Gyermekeiket arra tanították, hogy idegenkedjenek a pápaságtól, és a Rómával való<br />
egyezkedést Istennel szembeni hűtlenségnek tartsák. De mennyire másként vélekednek<br />
most! {NK 500.1}<br />
A pápaság védelmezői kijelentik, hogy az egyháznak csak a híre rossz. A protestáns<br />
világ pedig hajlandó elfogadni ezt az állítást. Sokan hangoztatják azt, hogy igazságtalan<br />
dolog a ma egyházát azokból a borzalmakból és ostobaságokból megítélni, amely a<br />
tudatlanság és a sötétség századaiban jellemezte uralmát. A kor barbárságára fogják a<br />
római egyház egykori iszonyú kegyetlenségét, és azt bizonygatják, hogy a modern<br />
civilizáció hatása megváltoztatta felfogását. {NK 500.2}<br />
Elfelejtették-e ezek az emberek a csalhatatlanság igényét, amellyel e hatalom nyolcszáz<br />
éve kérkedik? Dehogyis mondott le Róma erről az igényéről! Sőt soha annyira nem<br />
hangsúlyozta ki, mint a XIX. században. Róma állítása szerint az „egyház soha nem<br />
tévedett, és a Szentírás szerint nem is fog soha tévedni”1. Hogyan is adná fel azokat az<br />
elveket, amelyek a letűnt korszakokban meghatározták útját? {NK 500.3}<br />
A pápai egyház soha nem fog lemondani a csalhatatlanság igényéről. Ma is helyesnek<br />
tartja, hogy szembeforduljon azokkal, akik dogmáit elutasítják. És vajon ma nem ugyanazt<br />
tenné, mint régen, ha arra alkalom kínálkozna? Ha megszűnnének azok a korlátozások,<br />
amelyeket a világi hatalmak követelnek meg tőle, és visszakapná Róma korábbi hatalmát,<br />
gyorsan feléledne a zsarnokság és a vallási türelmetlenség. {NK 501.1}<br />
Miként viszonyul a pápai hierarchia a lelkiismereti szabadsághoz? Egy közismert író<br />
ezt mondja erről, és arról a veszélyről, amellyel a pápaság politikai sikere különösen az<br />
Egyesült Államokat fenyegeti: {NK 501.2}<br />
„Sokan hajlamosak fanatikusnak vagy gyerekesnek tartani azt az embert, aki az<br />
Egyesült Államokban fél a római katolicizmustól. Semmi olyat nem látnak a<br />
katolicizmusban, ami szabadságjogaikat fenyegetné; és semmi vészjóslót nem látnak<br />
növekedésében. Először is hasonlítsuk össze kormányzatunk néhány alapelvét a katolikus<br />
egyház alapelveivel! {NK 501.3}<br />
373
Change language