A Nagy Tiltakozás_

A Nagy Tiltakozás
10. Fejezet - A Reformáció előrehaladása Németországban
Luther titokzatos eltűnése egész Németországban megdöbbenést keltett. Mindenki
kérdezősködött felőle. A legképtelenebb hírek keringtek róla, és sokan azt hitték, hogy
meggyilkolták. Az emberek nagyon megsiratták; nemcsak közismert barátai, hanem
ezerszámra olyanok is, akik nem foglaltak nyíltan állást a reformáció mellett. Sokan
ünnepélyes esküvel fogadták, hogy megbosszulják halálát. {NK 168.1}
A Róma-barát vezetők rémülten látták, hogy mennyire ellenük fordult a közhangulat.
Bár eleinte ujjongtak Luther vélt halálának, de csakhamar szerettek volna elrejtőzni az
emberek haragja elől. Ellenségeit, míg Luther közöttük volt, még legmerészebb tettei sem
nyugtalanították annyira, mint eltűnése. Azok, akik dühükben megpróbálták a bátor
reformátort elpusztítani, most, hogy védtelen fogoly lett, tele voltak félelemmel.
„Menekülésre már csak egy lehetőségünk van — mondta egyikük —,... fáklyákat gyújtva
kutatni széles e világon, és visszaadni a nemzetnek, amely követeli.”1 Úgy tűnt, hogy a
császári rendelet hatástalan maradt. A nunciusok felháborodva látták, hogy sokkal
kevesebb figyelmet kelt, mint Luther sorsa. {NK 168.2}
Az a hír, hogy Luther, bár fogoly, de biztonságban van, megnyugtatta az embereket, és
még jobban lelkesedtek érte, írásait még buzgóbban olvasták. Egyre többen álltak annak a
hősnek az ügye mellé, aki ilyen félelmesen kevés eséllyel védte Isten szavát. A mag,
amelyet Luther elvetett, mindenütt kikelt. Távolléte alatt megvalósult az, amit jelenlétében
nem ért volna el. Munkatársainak, nagyszerű vezérük eltávolítása után megnőtt a
felelősségérzete. Meg újult hittel és buzgalommal siettek megtenni minden tőlük telhetőt,
hogy az oly szépen megindult munka ne szenvedjen csorbát. {NK 168.3}
Sátán azonban nem maradt tétlen. Most is megpróbálta azt, amit minden reformációs
mozgalomban. Megkísérelte tönkretenni az embereket. Rá akarta szedni őket arra, hogy az
igazi reformációt cseréljék fel hamisítvánnyal. Miként a keresztény egyház első
századában támadtak hamis krisztusok, a XVI. században voltak hamis próféták. {NK
169.1}
Néhány ember, akikre a vallásos világ kavargása nagy hatással volt, különleges
mennyei kinyilatkoztatások birtokosának képzelte magát, és azt állította, hogy Istentől
megbízást kapott a Luther által — szerintük erőtlenül — elkezdett reformáció folytatására
és befejezésére. Ezek az emberek lerombolták azt, amit Luther felépített. Pontosan azt a
nagyszerű elvet tagadták meg, ami a reformáció alapja volt — hogy Isten szava a hit és
gyakorlat tökéletes szabálya. Ezt a tévedhetetlen útmutatót változékony mércével — saját
érzéseikkel és benyomásaikkal — cserélték fel. A tévedés és hazugság nagyszerű
leleplezőjének elvetésével utat nyitottak Sátánnak arra, hogy tetszése szerint befolyásolja
az emberek gondolkozását. {NK 169.2}
118