A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
Isten szolgálata iránt. De az emberi szív Vizsgálójának szigorú és súlyos dorgálásából<br />
kiderül, hogy parancsait lábbal tiporja. {NK 403.2}<br />
A próféta ezt mondja a félredobott törvényről: „Az emberöltők alapzatait felrakod, és<br />
neveztetel romlás építőjének, ösvények megújítójának, hogy itt lakhassanak. Ha<br />
megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a<br />
szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled<br />
azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván: akkor<br />
gyönyörűséged lesz az Úrban” (Ésa 58:12-14). Ez a prófécia a mi korunknak is szól. A rést<br />
Isten törvényén akkor ütötték, amikor a római hatalom megváltoztatta a szombatot.<br />
Elérkezett azonban e mennyei rendelkezés visszaállításának az ideje. A törést ki kell<br />
javítani, és az emberöltők alapzatait fel kell állítani. {NK 403.3}<br />
A Teremtő megáldotta, megszentelte a szombatot, és megpihent ezen a napon. A<br />
bűntelen Ádám, az Éden szent lakója is megünnepelte a szombatot, még a bűneset után is,<br />
amikor száműzték boldog lakhelyéről. Minden pátriárka megtartotta ezt a napot, Ábeltől<br />
az igaz Noéig, Ábrahámtól Jákóbig. De az Egyiptomban raboskodó választott nép közül<br />
sokan elfelejtették Isten törvényét az elharapódzott bálványimádás közepette. Az Úr,<br />
amikor megszabadította Izraelt, félelmes fényességben kihirdette törvényét az összegyűlt<br />
sokaságnak, hogy tudják meg, mi az akarata; hogy örökre féljék Őt, és engedelmeskedjenek<br />
neki. {NK 403.4}<br />
Ettől a naptól kezdve mindig voltak olyan emberek, akik ismerték Isten törvényét, és<br />
megtartották a negyedik parancsolatot, a szombat parancsát. „A bűn emberé”-nek sikerült<br />
ugyan Isten szent napját a sárba taposni, de még parancsuralmának idején is voltak hűséges<br />
emberek, akik rejtekhelyükön tiszteletben tartották a szombatot. A reformáció óta minden<br />
nemzedékben éltek olyanok, akik megünnepelték ezt a napot. Jóllehet sokszor gyalázat és<br />
üldözés közepette, de állandóan hangzott a bizonyságtevés Isten törvényének<br />
örökérvényűségéről, és a teremtés szombatjához fűződő szent kötelességről. {NK 404.1}<br />
Ezekről az igazságokról — amelyeket a Jelenések 14. fejezetében található „örökkévaló<br />
evangélium” rejt — lehet felismerni Krisztus egyházát az advent idején. A hármas üzenet<br />
gyümölcse ez: „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten<br />
parancsolatait és a Jézus hitét!” Ez az üzenet az utolsó. Az Úr eljövetele előtt nem lesz<br />
több. Meghirdetése után látja a próféta az Emberfiát, aki eljön dicsőségben, hogy<br />
betakarítsa a föld termését. {NK 404.2}<br />
Azok, akik elfogadták a szentélyről és az Isten törvényének változtathatatlanságáról<br />
szóló tanítást, kimondhatatlanul örültek, és csodálták az előttük feltárulkozó igazság<br />
szépségét és harmóniáját. Vágytak arra, hogy az a világosság, amely oly értékes, eljusson<br />
minden keresztényhez. Meg voltak győződve arról, hogy ők is örömmel fogják fogadni.<br />
De Krisztus állítólagos követői közül sokan nem szívesen fogadták azokat az igazságokat,<br />
298
Change language