A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
veszélyességéről és gonoszságáról, azért tarthatja magát szentnek. Az ember minél<br />
távolabb van Krisztustól, minél hiányosabbak a fogalmai Isten jelleméről és kívánalmairól,<br />
annál igazabbnak látja magát. {NK 421.3}<br />
A Bibliában bemutatott szentség az ember egész lényét — értelmét, lelkét és testét —<br />
érinti. Pál így imádkozott a thesszalonikaiakért: „egész valótok, mind lelketek, mind<br />
testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére” (lThessz<br />
5:23). Ezt is írja a hivőknek: „Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára,<br />
hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul” (Róm 12:1). Az<br />
ősi Izrael korában minden állatot, amelyet áldozatként Isten elé hoztak, a pap gondosan<br />
megvizsgált, és ha bármilyen hibát talált benne, nem fogadta el, mert Isten megparancsolta,<br />
hogy az áldozat hibátlan legyen. A keresztényeknek testüket kell odaszánniuk „élő, szent<br />
és Istennek kedves áldozatul”. Hogy ezt megtehessék, minden képességüket a lehető<br />
legjobb állapotban kell tartaniuk. Minden szokás, amely csökkenti a fizikai és a szellemi<br />
erőt, alkalmatlanná teszi az embert arra, hogy a Teremtőnek szolgáljon. És vajon<br />
megelégszik-e Isten olyan dologgal, aminél jobbat is tudnánk nyújtani? Krisztus azt<br />
mondta: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből”. Azok, akik Istent teljes szívükből<br />
szeretik, a legjobb szolgálatot szeretnék neki nyújtani, és állandóan arra törekszenek, hogy<br />
minden képességüket összhangba hozzák azokkal a törvényekkel, amelyek segítik az<br />
embert, hogy talentumait Isten szolgálatába állítsa. Nem akarják vágyaik és szenvedélyeik<br />
kielégítésével gyengíteni vagy beszennyezni a mennyei Atyjuknak felkínált<br />
áldozatot. {NK 422.1}<br />
Péter így szól: „Tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, amelyek a lélek<br />
ellen vitézkednek” (1Pt 2:11). Minden bűnös kedvtelés bénítja képességeinket, tompítja<br />
szellemi és lelki érzékenységünket, és a minimumra csökkenti Isten Igéjének és Lelkének<br />
szívünkre gyakorolt hatását. Pál apostol ezt írja a korinthusiaknak: „Tisztítsuk meg<br />
magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi<br />
megszentelésünket” (2Kor 7:1). Pál a Lélek gyümölcsei — a „szeretet, öröm, békesség,<br />
béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség” — közé sorolja a „mértékletesség”-et is (Gal<br />
5:22). {NK 422.2}<br />
Ezeket a kijelentéseket Isten ihlette. Mégis hány állítólagos keresztény gyöngíti<br />
képességeit a nyereséghajszában és a divat imádatában; hányan ássák alá Isten képmására<br />
formált emberi méltóságukat<br />
falánksággal, borivással, tiltott élvezetekkel. És az egyház ahelyett, hogy dorgálná,<br />
nagyon sokszor még elő is mozdítja a bűnt — a szórakozás utáni vágy, a kapzsiság és az<br />
étvágy felkeltésével —, hogy feltöltse pénztárát, mert erre a Krisztus iránti szeretet túl<br />
kevés. Vajon ha Jézus belépne korunk gyülekezeteibe, és meglátná a vallás leple alatti<br />
312
Change language