A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
állítólagos szolgája, a gőgös és fennhéjázó pápa közötti kirívó ellentét. <strong>Nagy</strong> volt a<br />
felbolydulás Prágában, és az idegenek egy idő után jobbnak látták, ha saját biztonságuk<br />
érdekében eltávoznak. De tanításuk nem ment feledésbe. A képek mély hatást gyakoroltak<br />
Husz lelkére. A Biblia és Wiclif írásainak alaposabb tanulmányozására indították. Jóllehet<br />
ekkor még nem tartott ott, hogy teljes egészében elfogadja a Wiclif által képviselt<br />
reformokat, de világosabban látta a pápaság igazi jellegét, és még szenvedélyesebben<br />
bélyegezte meg a papság gőgjét, becsvágyát és romlottságát. {NK 92.4}<br />
A világosság Csehországból átterjedt Németországba. Ugyanis az egyetemi zavargások<br />
miatt a német diákok százai hagyták el Prágát. Sokan közülük Husztól hallották először a<br />
Biblia tanításait, és hazatérésük után szülőhazájukban terjesztették az evangéliumot. {NK<br />
93.1}<br />
A prágai események híre Rómába is eljutott, és Huszt nemsokára a pápa elé idézték. A<br />
pápa előtti megjelenése a biztos halállal lett volna egyenlő. Csehország királya és<br />
királynéja, az egyetem, a nemesség tagjai és az állami hivatalnokok együtt fordultak a<br />
pápához, és kérték, engedje meg, hogy Husz Prágában maradjon, és képviselője adja meg<br />
a választ Rómában. E kérés teljesítése helyett a pápa megtartotta Husz tárgyalását, és a<br />
reformátort elítélte, majd Prága városát kiközösítéssel sújtotta. {NK 93.2}<br />
Abban a korban az ilyen ítélet mindig általános riadalmat keltett. A vele járó<br />
szertartások nagyon alkalmasak voltak az emberek megrémítésére. Az emberek a pápát<br />
Isten képviselőjének, a menny és pokol kulcsai őrzőjének tartották, aki éppúgy sújthat földi<br />
büntetéssel, mint lelkivel. Azt hitték, hogy a menny kapui bezárulnak a kiközösített terület<br />
előtt, és ameddig a pápa nem szünteti meg az egyházi átkot, a halottakat Isten kirekeszti a<br />
mennyei boldogságból. E rettenetes csapás jeleként beszüntettek minden istentiszteletet. A<br />
templomokat bezárták. Az esketések a templomkertben történtek. A halottakat nem volt<br />
szabad beszentelt földbe eltemetni; temetési szertartás nélkül az árokba hantolták őket,<br />
vagy elásták a mezőn. Így próbált Róma a képzeletre ható intézkedésekkel uralkodni az<br />
emberek lelkiismeretén. {NK 93.3}<br />
Prága városában minden a feje tetején állt. Sokan Huszt okolták a katasztrófa miatt, és<br />
át akarták adatni Róma bosszújának. A reformátor egy időre visszavonult szülőfalujába,<br />
hogy a vihar lecsendesüljön. Prágában maradt barátainak ezt írta: „Azért vonultam vissza<br />
közületek, hogy Jézus Krisztus példáját és parancsolatát kövessem, nehogy beteg lelkű<br />
emberek örök kárhozatot vonjanak magukra, és nehogy okot adjak a kegyesek<br />
szenvedésére és üldözésére. Azért is vonultam vissza, mert attól félek, hogy a kegyetlen<br />
papok még sokáig megtiltják Isten Igéjének prédikálását közöttetek, de nem azért<br />
hagytalak el titeket, mert megtagadom Isten igazságát, amelyért az Ő segítségével kész<br />
vagyok meghalni.”3 Husz nem hagyta abba munkáját, hanem bejárta a környező vidéket,<br />
és prédikált a lelkes tömegeknek. Az intézkedések tehát, amelyekkel a pápa el akarta fojtani<br />
61
Change language