A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
Zürichben is hasonló ellenállásba fognak ütközni. Zwinglit többszörös támadás érte. A<br />
pápai kantonokban az evangélium egyik tanítványa a másik után került a máglyára. De ez<br />
nem volt elég. Az eretnekség tanítóját akarták elhallgattatni. Ezért a konstanzi püspök<br />
elküldte három képviselőjét a zürichi zsinatra, azzal vádolva Zwinglit, hogy az egyházi<br />
törvények áthágására biztatja az embereket, veszélyeztetve ezzel a társadalom békéjét és<br />
jó rendjét. Ha az egyház tekintélye megszűnik — hangsúlyozta —, általános lesz az<br />
anarchia. Zwingli azt válaszolta, hogy négy éve hirdeti az evangéliumot Zürichben, „amely<br />
csendesebb és békésebb..., mint az államszövetség bármely más városa”. „Hát nem a<br />
kereszténység az általános biztonság legnagyobb garanciája?” — kérdezte.14 {NK 164.2}<br />
A képviselők arra intették a tanács tagjait, hogy maradjanak meg az egyházban,<br />
amelyen kívül — mondták — nincs üdvösség. Zwingli válasza ez volt: „Ne ingasson meg<br />
titeket ez a vád! Az egyház alapja ugyanaz a Szikla, ugyanaz a Krisztus, aki Péternek is<br />
nevet adott, mivel hűségesen megvallotta Őt. Isten elfogadja minden népből azt, aki teljes<br />
szívből hisz az Úr Jézusban. Valóban ez az az egyház, amelyen kívül senki sem<br />
üdvözülhet.”15 E tanácskozás eredményeként a püspök egyik képviselője elfogadta a<br />
reformált vallást. {NK 164.3}<br />
A zsinat nem volt hajlandó Zwinglivel szemben eljárást indítani, és Róma újabb<br />
támadásra készült. A reformátor, amikor értesült ellenségei ármánykodásairól, így kiáltott:<br />
„Csak jöjjenek; úgy félek tőlük, mint kinyúló szirt a lábánál bömbölő hullámoktól!”16 A<br />
papok erőfeszítései csak előmozdították azt az ügyet, amelyet tönkre akartak tenni. Az<br />
igazság tovább terjedt. Németországi követői, akiket lesújtott Luther eltűnése, újra<br />
felbátorodtak, amikor látták, hogy az evangélium Svájcban is terjed. {NK 165.1}<br />
Amikor a reformáció gyökeret vert Zürichben, a romlottság megállítása, a rend és az<br />
összhang megvalósulása nyilvánvalóbbá tette gyümölcseit. „Városunkban béke lakozik.<br />
Nincs veszekedés, nincs képmutatás, nincs irigység, nincs versengés — írta Zwingli.<br />
Honnan származna ilyen egység, ha nem az Úrtól és tanainktól, amelyek elárasztanak<br />
bennünket a béke és a kegyesség gyümölcseivel?”17 {NK 165.2}<br />
A reformáció által kivívott győzelmek láttán Róma hívei még inkább törekedtek arra,<br />
hogy megdöntsék a reformációt. Látva, hogy az üldözéssel nem sikerült Luther munkáját<br />
elfojtani Németországban, elhatározták, hogy saját fegyvereivel fognak küzdeni a<br />
reformáció ellen: vitába szállnak Zwinglivel. Az ügyet tehát előkészítették, és úgy akarták<br />
győzelmüket biztosítani, hogy ők választották meg nemcsak a harc helyét, hanem a vitát<br />
eldöntő bírákat is. Ha Zwinglit egyszer hatalmukba tudják keríteni, gondjuk lesz rá, hogy<br />
ne meneküljön el. Ha a vezért elhallgattatják, a mozgalmat gyorsan összezúzhatják. Ezt a<br />
szándékukat azonban gondosan eltitkolták. {NK 165.3}<br />
A vita helye Báden volt. Zwingli azonban nem jelent meg. A zürichi zsinat, a pápa<br />
szándékát megsejtve, és megijedve azoktól a lángoktól, amelyek a svájci kantonokban az<br />
115
Change language