A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
vérontáshoz vezettek. E küzdelemben a nemes Procopius is elesett, és Csehország<br />
elvesztette jogait. {NK 109.1}<br />
Ezt követően Zsigmond — Husz és Jeromos árulója — lett Csehország királya. És<br />
jóllehet esküvel fogadta, hogy támogatni fogja a csehek jogait, továbbra is a pápaságot<br />
erősítette. De nem sokat nyert azzal, hogy Rómát kiszolgálta. Húsz éven át élete tele volt<br />
munkával és veszéllyel. Seregei elpusztultak, és kincstárát felemésztette a hosszú,<br />
eredménytelen küzdelem. Most pedig, egyévi uralkodás után meghalt. Halálakor birodalma<br />
a polgárháború küszöbén állt, utódaira pedig megbélyegzett nevet hagyott örökségül. {NK<br />
109.2}<br />
A zűrzavar és vérontás még sokáig tartott. Újra idegen seregek törtek Csehországra, és<br />
továbbra is belső viszály nyugtalanította a nemzetet. Azokat, akik hívek maradtak az<br />
evangéliumhoz, üldözték és gyilkolták. {NK 109.3}<br />
Az ősi hithez ragaszkodók, amikor korábbi testvéreik Rómával szövetségre lépve<br />
átvették tévedéseit, külön közösségbe tömörültek, és „egyesült testvérek”-nek (cseh-morva<br />
atyafiaknak) nevezték magukat. Emiatt mindenhonnan átkokat szórtak rájuk, de ők<br />
rendületlenül kitartottak. Kénytelenek voltak erdőkben és barlangokban menedéket<br />
keresni, de mégis összegyűltek Isten Igéjének olvasására és közös imádkozásra. {NK<br />
109.4}<br />
Küldöttektől, akik titkon megjelentek különböző országokban, megtudták, hogy itt is,<br />
ott is vannak „az igazságnak elszigetelt hitvallói, ebben a városban is néhányan, meg abban<br />
is, akiket ugyanúgy üldöznek, mint őket; és hogy az Alpok hegyei között van egy ősi<br />
gyülekezet, amely a Szentírás alapján áll, és tiltakozik Róma bálványimádó romlottsága<br />
ellen”.27 Ezt a hírt örömmel fogadták, és levelezni kezdtek a valdens<br />
keresztényekkel. {NK 110.1}<br />
Az evangéliumhoz rendületlenül ragaszkodó csehek üldözésük éjszakájában, a<br />
legsötétebb órában is vártak, és figyelték a látóhatárt, lesve a hajnalt. „Életükre gonosz<br />
napok következtek, de... emlékeztek azokra a szavakra, amelyeket először Husz, majd<br />
Jeromos mondott: egy évszázadnak kell eltelnie, mielőtt felhasad a hajnal. Ezek a szavak<br />
annyit jelentettek a táboritáknak (huszitáknak), mint József szavai a szolgaság házában<br />
sínylődő törzseknek: »Én meghalok, de Isten bizonnyal meglátogat titeket, és felvisz<br />
titeket«.”28 „A XV. század záró szakasza a cseh-morva atyafiak gyülekezetének lassú, de<br />
biztos fejlődését tanúsíthatta. S bár korántsem élvezhettek teljes háborítatlanságot,<br />
viszonylag nyugalmuk volt. A XVI. század kezdetén gyülekezeteik száma Cseh — és<br />
Morvaországban kétszáz volt.”29 „Milyen kegyet élvezett a maradék, amely<br />
megmenekülve a tűz és a kard pusztító dühétől, megláthatta annak a napnak a hajnalát,<br />
amelyet Husz megjövendölt!”30 {NK 110.2}<br />
73
Change language