A Nagy Tiltakozás_
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
És mi joga van a császárnak arra, hogy kardjával kényszerítse az embereket, hogy gyakorolják azt a hitet, amelyet az Egyház előír, feltételezve, hogy az az igaz hit, csak azért, mert az Egyház előírta? Ez az érv is érvénytelen és megdöntött. Az az elv tehát, amely oly csendesen lakozik a Nagy Protestációban, ezt a kettős zsarnokságot a porba dönti. A pápai szék és a császár kardja eltűnik, és a lelkiismeret lép (helyükre). De a Protest nem hagyja a lelkiismeretet saját úrnőjének; a lelkiismeret nem törvény önmagának. Ez a cselekedet anarchiát jelentene - lázadást Az ellen, aki az ő Ura. A Nagy Protest azt hirdeti, hogy a Biblia a lelkiismeret törvénye, és hogy annak szerzője egyedül az ő Ura. A protestantizmus így a két ellentétes veszély között haladva, elkerülve az anarchiát, a zsarnokságot, a protestantizmus a nemzetek szeme előtt kibontja az igazi szabadság zászlaját. E zászló köré kell gyűlnie mindenkinek, aki szabad akar lenni.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Nagy</strong> <strong>Tiltakozás</strong><br />
Elkeseredésében olykor ezt kérdezte: „Hát lehet ilyen vége a reformáció<br />
nagyszerű munkájának?”.7 Amikor Istennel imában tusakodott, ismét béke költözött a<br />
szívébe. „Ez a munka nem az enyém, hanem a tiéd — mondta —,; Te nem fogod eltűrni,<br />
hogy a babona vagy a fanatizmus megrontsa.” De az a gondolat, hogy ebben a válságos<br />
helyzetben továbbra is távol kell maradnia a küzdelemtől, elviselhetetlenné vált már<br />
számára. Elhatározta, hogy visszatér Wittenbergbe. {NK 170.4}<br />
Tüstént el is indult — a birodalom átkával a vállán — veszélyes útjára. Az ellenség<br />
jogot kapott arra, hogy megölje. Barátainak megtiltották, hogy befogadják, vagy segítsenek<br />
rajta. A császári kormány a legszigorúbb intézkedéseket alkalmazta a reformátor hívei<br />
ellen. De Luther látta, hogy az evangélium munkája veszélyben van, és az Úr nevében<br />
bátran elindult, hogy harcoljon az igazságért. Egyik levelében, amely a<br />
választófejedelemnek szólt, Luther, miután közölte, hogy el akarja hagyni Wartburgot, ezt<br />
írta: „Tudatom felségeddel, hogy Wittenbergbe készülök, olyan védelem alatt, amely<br />
sokkal nagyobb, mint a fejedelmeké és a választófejedelemé. Nem szándékozom felséged<br />
támogatásáért folyamodni, és egyáltalán nem kívánom védelmét, inkább én védeném meg<br />
felségedet. Ha megtudnám, hogy felséged tudna vagy akarna védelmezni engem, inkább<br />
egyáltalán nem mennék Wittenbergbe. Nincs olyan kard, amely előmozdíthatná ezt az<br />
ügyet. Istennek egyedül kell megtennie mindent emberi segítség vagy közreműködés<br />
nélkül. Ő, aki a leghívebb, Ő tud a legjobban megvédeni.”8 {NK 171.1}<br />
Második levelében, amelyet wittenbergi útján írt, Luther hozzátette: „Kész vagyok<br />
elszenvedni felséged nemtetszését és az egész világ haragját. Vajon a wittenbergiek nem<br />
az én juhaim-e? Isten nem reám bízta őket? És nem kell-e, ha szükséges, még az életemet<br />
is kockáztatnom értük? Meg aztán attól félek, hogy Németországban borzalmas zendülés<br />
fog kitörni, amely által Isten megbünteti nemzetünket.”9 {NK 171.2}<br />
<strong>Nagy</strong> elővigyázattal, mély alázattal, de határozottan és energikusan fogott munkához.<br />
„Az Igével kell legyőznünk és lerontanunk mindazt, amit az erőszak állított fel — mondta.<br />
Nem fogok erőszakot alkalmazni a babonások és hitetlenek ellen... Senkit sem szabad<br />
kényszeríteni. A hit lényege éppen a szabadság.”10 {NK 171.3}<br />
Csakhamar egész Wittenbergben elterjedt a hír, hogy Luther visszatért, és prédikálni<br />
fog. Az emberek özönlöttek mindenfelől, és a templom zsúfolásig megtelt. Luther a<br />
szószékre lépve nagyon bölcsen és szelíden tanított, buzdított és dorgált. Utalva egyesek<br />
eljárására, akik erőszakos intézkedésekkel akarták megszüntetni a misét, ezt mondta: {NK<br />
172.1}<br />
„A mise rossz dolog. Isten ellenzi, ezért meg kell szüntetni. Én helyére az egész világon<br />
az evangéliumi úrvacsorát tenném. De senkit sem szabad erőszakkal elszakítani tőle. Ezt a<br />
dolgot az Úr kezébe kell letennünk. Az Ő szava cselekedjen, és ne mi. Hogy miért? —<br />
kérdezed. Mert nincs a kezemben az emberek szíve, mint a fazekaséban az anyag. Jogunk<br />
120
Change language