Studia SlavicaSavariensia 1999

Studia Slavica Savariensia 1999.
ségeinek megszavazását várni. De többet nem lehet várni. És ki fizeti a török államadósságnak
Boszniára esı részét? Kértem, hogy valami ilyent gondoljanak
ki, különben megbuknak.
Tisza: Tehát elmegyünk.
Én: Az a legkevesebb, de a baj az, hogy más ministerium nem lehetséges,
mint olyan, mely Boszniát kész annectálni, ha a király szándékát meg nem
változtatja, és ebbıl igen sok calamitás, még Verfassungsbruch következhetik.
Igen szomorú jövendınek nézek elébe, ha a boszniai kérdésnek jó módon eleje
nem vétetik.
Tisza: Kezdetben elıreláttam s megmondottam az annexio után támadó
belügyi nehézségeket. A török conventio nem létesülésében Andrássy nem hibás,
a törökök teszik a nehézségeket, a török viszonyokat ismerık azt mondják,
hogy Sarajevo elfoglalása után a török megköti a conventiot. /: én: - a publikum
másképp tudja! :/ Kezdetben valami olyan lesz, amit mondottak: de utóbb mégis
annexio. Andrássy a delegatioban azt fogja mondani: Hogy addig maradunk
Boszniában, még pacificáljuk s a török megfizeti minden kiadásainkat.
Én: Tehát örökre. Kezdetben a kis herczegovinai mozgalmat a vörös
könyv szerint is a török könnyen elnyomhatta volna: Andrássy közbejött,
akadályozta, hogy azután mindjárt háborút nem indított, felfogom: de a Sz.
Stefanói békekötés alkalmával már fel kellett volna szólalnia.
Tisza: Akartuk, öt órai minisztertanács volt ez iránt, a német ministerium
(hier war wirklich Bismarck gemeint - M.K.) egyáltalában nem engedte.
Én: A delegatio lehet, utóvégre, megszavazza a mit a ministerium
kívánt, de a Ház másképen fogja megboszulni magát.
Tisza: Három hét múlva vagy háború lesz egyrészrıl Ausztria, Anglia
és Franciaország: másrészrıl az orosz és török között, vagy bevégezve lesz az
occupatio, akkor tisztábban látandunk.
Én: A szultán lehet az orosz mellett, de a török nemzet nem. S azzal
váltam el Tiszától, hogy az országgyőlés elıtt, meddig az ügy talán már
tisztábban lesz látható, még beszélünk a tárgyról.” 8
8 „Der feindliche Auftritt der Mohammedaner von Bosnien beweist, daß die Pforte dort
auf das mohammedanische Element einen Einfluß ausübt und so dort auch regieren
könnte. Österreich wird jahrzehntelang, bis zum Aussterben der jetzigen wilden
Generation Bosnien nicht pazifizieren können, - in die slawische Masse interpoliert wird
es noch mehr den panslawistischen Umtrieben ausgesetzt sein. Was machen wir mit
Bosnien? Wir brauchen es nicht, die Österreicher wollen es auch nicht, es wird den
Kroaten gehören, und das ist ein wichtiger Schritt zum Föderalismus. Die für die
Emigranten aufgewendeten zehn Millionen wird die Pforte vielleicht noch bezahlen,
falls sie es kann, aber sie ist kaum verpflichtet, die Kosten der Okkupation zu tragen, sie
hat sie nicht gewollt und am Wunsch nach Verständigung über deren Einzelheiten auf
dem Berliner Kongreß festgehalten - womit Graf Andrássy hintergangen wurde. Da die
Okkupation ohne Verständigung über ihre Einzelheiten stattgefunden hat, kann die
Pforte nicht verpflichtet werden, deren Kosten zu zahlen.
174