Studia SlavicaSavariensia 1999

KOZÁRI
Én: Nincs más.
İ Felsége: Nem lenne más? Ön is azt véli, hogy a mostani ministeriumnak
maradni kell?
Én: Az országgyőlés elé annak kell lépni politikája védelmére, a törvényes
factorok csak így nyilatkozhatnak s azoknak nyilatkozata fog a továbbiakra
nézve határozni.
İ Felsége: Kár, hogy a financzminister nélkül kell az országgyőlés elé
lépniök …
Én: Valóban nagy baj, de most nem lehet azon segíteni …
Az audientia után hozzám jöttek a fogadóba Wenckheim és Tisza,
megkérdeztek az audientia lefolyásáról, elmondottam nekik mindent ıszintén,
azután felhívtak, a képviselıház elnökségének elvállalására, - én tiltakoztam, az
övékétıl eltérı nézeteim alapján is – s nem is ígértem meg az elnökség elvállalását.
Az országgyőlés megnyilván, nagy bajt okozott a Széll lemondása
folytán beállott ministeri crisis, és a már jelentkezni kezdett pártszakadás, ennek
nyomása alatt, miután sok oldalról állíttatott, hogy a Széll lemondása által igen
megingatott ministeriumnak bukása igen könnyen bekövetkezhetik, ha én, mint
az akkori körülmények között egyedül biztosan megválasztandó jelölt az
elnökséget el nem vállalom; egy ily ténybıl eredı zavarnak okozója lenni nem
akarhatván, elnöknek ismét megválasztattam, de kijelentettem Tiszának, hogy
alkalmas pillanatban az országgyőlés folyama alatt is le fogok köszönni.” 12
12 „Seine Majestät: Er bedankt sich, daß ich gekommen bin, er wagte nicht, mich ausdrücklich
aufzufordern, aber er möchte meine Meinung über die Situation kennenlernen.
Ich: Ich gehöre keiner Partei an und stehe allein, die letzte Zeit habe ich auf
dem Lande verbracht, deswegen kann ich nur meine persönlichen Ansichten darlegen,
…
Die Situation ist sehr kritisch. Anfangs, da es nötig ist, daß das Ministerium
seine bisherige Politik vor den gesetzlichen Faktoren rechtfertigt und seine Ansichten
über die Zukunft darstellt, ist es unvermeidbar, daß es das derzeit amtierende Ministerium
tut, ein anderer kann es nicht tun /: Széll war damals schon zurückgetreten. :/, die
zuständigen Faktoren können sich nur so in völliger Kenntnis der Sachlage über Vergangenheit
und Zukunft äußern.
Das ist aber bloß der Anfang vom Ende. Es kann der Regierung anfangs gelingen,
nach schweren Kämpfen eine günstige Delegation zusammenzustellen, ihr Votum
hängt größtenteils vom Verhalten der Delegation des österreichischen Parlaments ab,
wenn das sich unbeugsam verhält, werden das und die ungarische öffentliche Meinung
auf die ungarische Delegation großen Druck ausüben, von dessen Ergebnis man nichts
Gutes erwarten kann.
Was auch immer jetzt beschlossen wird, wenn das Ziel der Politik der Monarchie
auch weiterhin die Annexion bleibt, können sich weder Tisza noch ein anderes
Ministerium in Ungarn halten. …
Ich sehe mit großer Sorge der Zukunft entgegen, sie scheint mir sehr düster.
Unsere Finanzschwäche ist der Grund für die Schwäche der Monarchie, wie schwer auch
179