Studia SlavicaSavariensia 1999

Studia Slavica Savariensia 1999.
Z.Szentesi Orsolya
302
A MAGYAR ÉS A HORVÁT NYELV SZÓFAJI RENDSZEREINEK
ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁTTEKINTÉSE
1. A szófaji felosztások elméleti keretei, a szófajtan helye a magyar és a
horvát leíró nyelvészetben
A magyar leíró nyelvészetben az utóbbi másfél évtizedben rendszeres tudományos
érdeklıdés övezi a szófajtani leírás problémakörét, melynek eredményeként
egy részletesen kidolgozott és napjainkban precízen, következetesen alkalmazott
elvi rendszer érvényesül a szavak szófaji besorolása, illetve a kialakított
szófajok rendszerezése terén. A horvát leíró nyelvészetnek hagyományosan
csekélyebb az érdeklıdése a szófaji felosztás elméleti problémái iránt – s az
utóbbi években is inkább csak az eddig részletesen kevésbé kutatott szófajok (pl.
határozószók) illetve a régebbi grammatikákban olykor önálló szófajként nem is
létezı kategóriák (pl. partikulák) gyakorlati kutatása jellemzı. Valószínőleg a
magyarhoz képest mindenképpen szerényebb elvi érdeklıdés is oka annak, hogy
az öt áttekintett horvát grammatika 1 szófaji felosztásai egymáshoz képest igen
kevés különbséget mutatnak: egy hagyományos alapú szófaji rendszerezést
követnek, így továbbra sem teljes következetességgel alkalmazzák a besorolásban
érvényesítendı hármas (morfológiai, szintaktikai-szintagmatikai és szemantikai
jellemzıkbıl álló) szempontrendszert.
A szófajtannak az elıbbiekbıl is érzékelhetı státuszkülönbségérıl árulkodik
továbbá az a tendencia is, hogy míg a magyar középiskolai és egyetemi nyelvtanok
2 a szófajok számbavétele elıtt rövidebb-hosszabb bevezetıben ismertetik a
felosztás szempontrendszerét, kitérve a legtöbb esetben a nem tiszta szófajúság
eseteire is, addig a horvát/szerbhorvát grammatikákban (egyetemi, fıiskolai
jegyzetként használatos és akadémiai nyelvtanok) a rendszerezés elvi alapjairól
csupán nagyon szerényen – egy-két mondatban -, vagy egyáltalán nem esik szó,
1 A horvát nyelv szófaji rendszerezéseinek vonatkozásában dolgozatunk alapjául a következı
horvát nyelvtanok szolgáltak: Brabec-Hraste-Živković: Gramatika hrvatskosrpskog
jezika. Školska knjiga, Zagreb 197O.; Mrazović-Vukadinović: Gramatika
srpskohrvatskog jezika za strance. Izdavačka knižarnica Zorana Stojanovića, Sremski
Karlovci, i dr. 199O.; Težak-Babić: Gramatika hrvatskoga jezika. Školska knjiga,
Zagreb. 1992.; Barić-Lončarić-Malić-Pavešić-Peti-Zečević-Znika: Hrvatska gramatika.
Školska knjiga, Zagreb 1995.; Raguž: Praktična hrvatska gramatika. Medicinska
naklada, Zagreb 1997.
2 Bencédy-Fábián-Rácz-Velcsovné: A mai magyar nyelv. 1968., Rácz-Takács: Kis magyar
nyelvtan. 1987., Hajas: Magyar nyelv (középiskolai tankönyv). 1997., A. Jászó
Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. 1994.