Studia SlavicaSavariensia 1999

FÜLÖP
ben renovált temploma valószínőleg a 15. században épült gótikus stílusban,
titulusa Szent József. a településsel szinte már összeépült Kólom is 1221-ben
szerepel Colon~Villa Colon alakban. Megnevezése magyar eredető személynévvel
történt, amelyet a német lakosság Kulm alakban vett át. Tótfalu (1907-tıl
Pinkatótfalu) ebben az alakban csak 1297-ben, majd 1437-ben olvasható. 1221-
ben Villa Sclavorum formában írták le, ami arra utal, hogy lakói déli szlávok
voltak, mégpedig szlovének. Ezt bizonyítja a német Winten falunév is. Míg a
magyar elıtag tót = szlovén, a német a Wende ~ Winde = szlovén, vend azonosítást
tartalmazza. 9 A 19. század végén Monyorókerék, Kólom és Tótfalu lakosai
német ajkúak (kevés magyar és horvát eredető családdal), vallásuk római
katolikus (néhány ágostai evangélikus). Szentpéterfa lakossága horvát és magyar,
a felekezeti megoszlás az elızıkhöz hasonló. 10 A plébánián a vallási szertartások
ma is horvát és magyar nyelven történnek.
A falvak és a plébánia történetének áttekintése után érdemes megvizsgálni,
mirıl árulkodik az anyakönyvek névanyaga. Magyarországon az egyházi
anyakönyvek voltak 1895-ig a hivatalosan elismert okmányok, csak ezután
tértek át az állami anyakönyvek vezetésére. A monyorókeréki plébánia és két
filiájának kiválása elıtti idıszakot tehát még a szentpéterfai anyakönyvekbıl
tudjuk áttekinteni. Ezért is választottam az utolsó 25 évet, egy nemzedékváltáshoz
szükséges idıt a vizsgálat tárgyául. A családneveket a halálozási, a
keresztneveket a keresztelési anyakönyvek adatai alapján győjtöttem össze a
matrikulák mikrofilmjeinek másolatáról. 11 1871 és 1895. szeptember 30. között
három plébános mőködött a plébánia területén, sorrendben: Szoldatics István,
Kornfeind Vince és Hantó István. Távollétük vagy betegségük esetén a szomszéd
plébániák vezetıi segítettek, legtöbbször a kertesi (Gaas), ritkábban a németújvári
(Güssing) plébánosok, illetve káplánok. A már leírtakon kívül az anyakönyvek
több mővelıdéstörténeti érdekességet lejegyeztek a falvak múltjával
kapcsolatban. A kertesi papot Schlamadinger Róbertnek, a németújvárit
Hegedős Kajetánnak hívták. Az elıbbi szívesen járhatott helyettesíteni Szentpéterfára,
mivel az elıtte levı idıszakban e községben mőködött. Egy bejegyzés
szerint 1877-ben Német-Hásoson (Deutsch-Ehrensdorf) is volt plébános. 1895-
ben az állami anyakönyvezést (nyilvántartás) a monyorókeréki közjegyzıi iroda
vette át. Szentpéterfához tartozott egy hegy, ahol csupán egy-két család élhetett,
Promontor néven említik a bejegyzık. Monyorókerékhez szintén tartozott egy
9 Kiss L. i.m. I. 768. II. 158. és 349. és 565-6.
Csánki Dezsı: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. MTA Budapest
1894. 725. 766. 799. 805.
10 Dr. Borovszky S. i.m. 58. 67. 102. és 105.
11 Szentpéterfa – keresztelési és halálozási anyakönyvek. Országos Levéltár Filmtára RK
1104/5-1105/3 P 9980
341